JEGYZET – Anélkül, hogy kristálygömböket bűvölő jövőbe látónak kiáltanám ki magam, a körülbelül százötven esztendővel ezelőtti gépromboló akciókhoz hasonlót vizionáltam, amikor bemutatták a legújabb fejlesztésű robothangyát (vagy hangyarobotot?), ami lényegéhez méltó pontossággal végez majd el olyan műveleteket, amelyek eddig az emberi agy és kézügyesség hullámzó teljesítménygörbe kényének-kedvének voltak kitéve.
2015. április 14., 19:522015. április 14., 19:52
Óbégattam is magamban, miközben figyeltem a csodakütyüt, ami mintha egy nem túl jó sci-fiből szabadult volna át a tudományos hírek közé.
A fentebbi abajgás nem azért kapott el, mert hirtelenében nem tudtam, hogyan is fogok minél hamarabb szert tenni erre a gépesített hangyára vagy valamelyik bolytársára, hanem épp ellenkezőleg: megszólalt bennem a sokszor eltűntnek hitt emberbarát, és arra gondoltam, hogy ha van ilyen szerkentyű, akkor melyik munkaadó lesz olyan botor, hogy helyette eleven munkaerőt alkalmazzon?!
Olyat, aki családjára hivatkozva kéri a már rég beígért béremelést, ha kimeríti a napi tíz-tizenkét óra munka, szabadságra megy, arról nem is beszélve, hogy váratlanul bármikor nyakon csípheti egy-egy szemtelen vírus, és napokra az ágyhoz kötheti.
A gépesített hangyaboly viszont sürög-forog, ügyködik egyfolytában, se nem éhes, se nem szomjas, aludnia sem kell… a legfantáziadúsabb tulajdonos sem képzelhetne jobb beosztottat. És ha csak ennyi volna! De rögtön eszembe jutott a külföldön szerencsét próbáló munkáshad, akik megragadják a dolog végét, de sajnos hallottam olyan esetet is, hogy kénytelen volt a munkaadó felmondani a tájainkról odaérkezett szakiknak, akik az itthonról hozott, a lázas semmittevésre hajazó munkastílust akarták ott is bevezetni.
Hát így villant elő a nem létező kristálygömbből a hangyarobotokat agyontaposók dühkitörés-sorozata és mindaz a sok keserűség, ami a munkahely elvesztését kíséri. A sor végén pedig ott a nagy kérdőjel: vajon bekerül-e egy múzeumi tárlóba az emberi elme csodálatos képességeit illusztráló robothangya, vagy egy kitömött embert mutogatnak majd, aki ha nem is olyan tökéletesen, de meg tudta csinálni mindazt, amit a gépesített hangyaboly?!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
szóljon hozzá!