VEZÉRCIKK – Dunát lehet rekeszteni a romániai kiskereskedők, termékek érdekeit szem előtt tartó, de egytől egyig kútba fulladt kezdeményezésekkel.
2015. október 07., 22:462015. október 07., 22:46
Pártszínezetüktől függetlenül honatyák időről időre előállnak olyan javaslattal (egy épp a szenátus napirendjén szerepel), amely arra kötelezné a nagy áruházláncokat, hogy elkülönített felületet biztosítsanak a hagyományos áruk számára.
Mások azáltal csökkentenék a kis boltoknak a multinacionális cégekkel szembeni versenyhátrányát, hogy – Magyarország mintájára – korlátoznák a szupermarketek hétvégi nyitva tartását. Sőt akadt olyan törvényalkotó, aki egyenesen kitiltotta volna a városok központjából a nagy bevásárlóközpontokat.
A cél valamennyi esetben ugyanaz: helyrebillenteni a túlnyomórészt külföldi tulajdonban lévő bevásárlóközpontok, illetve a belföldi termelők, kiskereskedők, családi vállalkozások közötti, az előbbiek javára elbillenő egyensúlyt. Egyszóval pozitív diszkriminációt alkalmazni a helyi termelők javára. Erről szól a szenátus által kedden elfogadott törvényjavaslat is, amely arra kötelezné a hazai élelmiszerüzleteket, hogy hús-, zöldség- és gyümölcskínálatuk legkevesebb 51 százalékát a belföldi piacról teremtsék elő.
A szándék már csak azért is nemes, mivel a román mezőgazdaság helyzete évről évre súlyosabb, a gazdák pedig egyre inkább úgy érzik, hogy magukra hagyták őket. Miközben az agrárium, az állattenyésztés és az ipar jelentős értékesítési gondokkal küzd, a nagy üzletláncok polcain roskadozó termékek jelentős része importáru. Aminek a fogyasztó még akkor sem örülhet maradéktalanul, ha történetesen olcsóbb, hiszen például a lengyelországi alma semmivel sem ízletesebb a hazainál, az előbbit vásárolva azonban nem a romániai, hanem a külföldi termesztőt támogatjuk.
Elengedhetetlenül szükséges tehát a hazai termelők érdekeinek felkarolása, csakhogy mindez nem működik olyan kezdeményezésekkel, amelyek uniós versenyszabályokba ütköznek, ráadásul a kormány és az agrártárca sem támogatja őket. A megoldást csakis az ágazat szereplőinek támogatását célzó, összefüggő, egyúttal EU-konform agrár- és kereskedelmi politika jelentheti, ennek kidolgozása terén azonban egyetlen kormány sem jeleskedett az elmúlt 25 évben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!