VEZÉRCIKK – Háromszéki önkormányzati vezetők vetették fel az idei tusnádfürdői szabadegyetemen, hogy az anyaországnak virtuális magyar rakétapajzzsal kellene óvnia a Székelyföldet, pontosabban őket, mivel egyre nagyobb nyomás nehezedik rájuk a román hatóságok részéről.
2014. július 28., 19:422014. július 28., 19:42
Csak találgatni lehet, mely hatóságokra céloztak a kérdésükkel Orbán Viktorhoz forduló elöljárók. Talán a titkosszolgálatnak a térségben kifejtett fokozott jelenlétére, amelynek kapcsán a román hírszerzés főnöke éppen hétfőn ismerte el, hogy az autonómia megvalósításának megakadályozását célozza. Vagy éppenséggel a korrupcióellenes ügyészségre, amely egyre több erdélyi magyar politikust vett célkeresztjébe.
A miniszterelnök szerint inkább olyan vaskupoláról lehetne beszélni, amelyre ha valaki ránéz, azt látja, nem érdemes lyuggatni, és vastagsága az anyaország gazdasági helyzetének javulásával nőhet. Nem véletlen, hogy a kormányfő a gazdaságot említette. Miközben az anyaországi nemzeti erők 1989 óta egyre hangsúlyosabb nemzetpolitikát képviselnek, az elmúlt huszonöt év nagy hiányossága, hogy Budapest nem tekintett egységes gazdasági térként a Kárpát-medencére.
Bár a státustörvény, a könnyített honosítás vagy a külhoni magyarok iránti felelősségvállalást rögzítő alkotmány révén az Orbán-kormányok jelentősen kitágították a nemzetpolitika kereteit, továbbra is várat magára az elcsatolt nemzetrészek gazdasági „visszafoglalása”. A magyar cégek többsége sajnos nem látta be, mekkora lehetőségekkel – és persze nyereséggel – kecsegtet olyan régiókban befektetni, ahol elenyészőek a nyelvi korlátok. Miközben a Székelyföld jelentős idegenforgalmi potenciállal bír, például Kovászna megyében Magyarország mindössze a 8. helyet foglalja el a gazdasági jelenlét tekintetében.
Örvendetes, hogy az elmúlt évben öszszesen 21 milliárd forintot fordított az anyaország határon túli célokra, Magyarország gazdasági megizmosodásához viszont alapvetően az járulna hozzá, ha a nemzetpolitikán belül erőteljesebbé válna a gazdaságpolitika. Ennek jelei már mutatkoznak a nemzetpolitikai államtitkárság és a külgazdaságot előtérbe helyező külügyminisztérium keretében, így reménykedhetünk egyfajta gazdasági vaskupola kiépülésében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!