Bár Traian Băsescu elnök idősebbik lánya a hét végén nyilvánosságra hozta a CEC Bankkal kötött hitelszerződését, számos kérdőjel éktelenkedik az államfő családjának birtokvásárlása körül.
2013. november 18., 09:072013. november 18., 09:07
A tranzakció szerint a kenyerét közjegyzősködéssel kereső Ioana Băsescu több mint egymillió eurós bankhitelt vett fel egy közel 300 hektáros Călăraşi megyei fölterület megvásárlására. A jelzáloghitel futamideje harminc év, ez alatt a hitelesnek mintegy 6500 eurós részletet kell törlesztenie havonta. Miközben a jobboldali államfő szerint a földvásárlás oka elsősorban az, hogy egy év múlva lejáró mandátuma után farmerkedni akar, a kormányzó balliberálisok parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezték a szerintük gyanús földügylet kapcsán. Az USL nyilván minden szalmaszálba belekapaszkodik, amikor támadási felületet vél felfedezni a Cotroceni-palota háza táján, a mostani telekvásár pedig magasabb labda annál, semhogy Victor Pontáék ne próbálják lecsapni. Kiderült ugyanis, hogy lánya hitelszerződésének szentesítése után az államfő személyesen járt közben a pényügyminiszternél annak érdekében, hogy ne menesszék idő előtt az állami tulajdonban lévő CEC Bank elnökét. Alaposan ráéreztek, akik azt pedzegették, hogy Băsescu gesztusa kimerítette a befolyással üzérkedés tényállását, a pénzintézet vezetője mögötti kiállás ugyanis azt sugallja, hogy Ioana preferenciális körülmények között jutott a hitelhez.
Hogy mi oka volt az elnöknek és családjának ilyen körülmények között kölcsönhöz folyamodni, arra vélhetően megadja a választ az ügyben eljáró vizsgálóbizottság, még akkor is, ha ennek kiderítése nem a parlament hatásköre. Băsescuék telekügye kapcsán ugyanakkor sokak figyelmét elkerülte az a tény, hogy 2014. január elsejétől Románia kénytelen alávetni magát a termőföldpiac liberalizálásának, mivel nem sikerült kilobbiznia Brüsszelben a külföldiek földvásárlási moratóriumának meghosszabbítását. Vagyis másfél hónap múlva a külföldi magánszemélyek szabadon vásárolhatnak földet az országban, még akkor is, ha a kormány szigorítani készül a mezőgazdasági területek adásvételének feltételein. Azaz a călăraşi-i birtok mostani 4500 eurós hektáronkénti ára néhány éven belül akár a kétszeresét is eléri.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!