2011. július 15., 08:392011. július 15., 08:39
Csütörtökön pedig már meg is született egy – igaz, még nem jogerős, de meglehetősen szigorú – ítélet Dan Ioan Popescu egykori gazdasági miniszter ügyében, amelyben arra kötelezik, hogy vagyonából közel egymillió eurónak megfelelő, igazolatlan eredetű összeget fizessen be az államkasszába. Persze arra nincs bizonyíték, hogy a két esemény összefügg egymással, de emlékezetes, hogy mi történt az év elején, amikor kiderült, hogy Franciaország és Németország ellenzi Románia márciusi Schengen-csatlakozását: hirtelen százával kezdtek lebukni a korrupt vámosok és határőrök, bizonyítandó az ország elkötelezettségét a korrupció elleni harc mellett.
A húzás akkor nem jött be, sőt a franciákhoz és a németekhez a hollandok is csatlakoztak, így most ott tartunk, hogy Párizs szerint talán jövő év végén csatlakozhat az ország a belső határellenőrzés megszűnése nyomán létrejött uniós övezethez, idén legfeljebb a reptereken számolhatják fel a határellenőrzést. Ám azt is csak akkor, ha az Európai Bizottság jövő héten nyilvánosságra kerülő igazságügyi országjelentése kedvező hangnemben említi az igazságügyi reform és a korrupcióellenes küzdelem terén elért eredményeket. Popescu mostani elmeszelése – akárcsak a Borbély László ellen indított vizsgálat – tehát vélhetően e jelentés készítőinek is szól, a román hatóságok részéről nagyjából olyan lépésként értékelhető, mint amikor a hosszútávfutó az utolsó néhány száz méteren fokozza az iramot.
Az ítélet persze üdvözlendő, még akkor is, ha nem aktív, ráadásul ellenzéki politikusról van szó. Ugyanakkor kérdéses, hogy Románia valóban átszakíthatja-e a schengeni célszalagot az óhajtott időpontban, ha továbbra sem folyamatosan, csak így, a számára kulcsfontosságú döntéseket közvetlenül megelőzően próbálja bizonyítani a nyugati kétkedőknek, hogy milyen mélységesen elkötelezett a korrupció visszaszorításában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!