2010. május 14., 11:592010. május 14., 11:59
Elemzők szerint Fico éppen ezért próbál rájuk tromfolni, hogy elhódítsa a szavazóikat, és a választások után ne kelljen ismét parlamenti tényezőként számolni a két szélsőséges alakulattal. Csakhogy. Attól, hogy az SNS és a HZDS eltűnik a parlamentből, a Smerhez átállt szavazóikat továbbra is ki kell szolgálnia Ficónak. Ez azt jelenti, hogy napirenden kell tartania a magyarellenességet.
Így gyakorlatilag mindegy, hogy a Fidesz mikor nyújtja be a parlamentben az állampolgárság kiterjesztéséről szóló törvényt – Fico kóros nacionalizmusa nem múlik el egy csapásra a választások másnapján. A szlovák politikusok magatartása jelzi: az állampolgárság kiterjesztése nem csak szimbolikus ügy. Magyarország így remélhetőleg hatékonyabban léphet fel a határon túli magyarok védelmében, és talán saját súlyát is növelheti, hiszen „papírral” is igazolhatja, hogy nem csupán tízmilliós, hanem jóval nagyobb a nemzet. Persze ezt szlovák elit azon része, amely saját identitását a magyarellenességre alapozza, tekintheti nemzetbiztonsági kockázatnak – de őket a békülékeny gesztusok amúgy sem hatják meg, csupán a gyengeség jelének tekintik őket. (Azt viszont le kell szögezni: az állampolgárság csakis egyéni kérésre legyen megadható, és nem járhat életvitelszerű magyarországi tartózkodás nélkül szavazati joggal).
A rendőri és bírói hivatalokból való kizárással való fenyegetőzés amúgy üres szócséplés – az utódállamokban amúgy sem bevett gyakorlat, hogy ilyen pozíciókba kisebbségiek kerüljenek. Ráadásul kényelmetlen lenne magyarázkodni amiatt, hogy az esetleg mégis ilyen beosztásban lévő személyeket nemzetiségük vagy állampolgárságuk miatt menesztik. Fico beszéde nyomán azonban nehéz elhessegetni az érzést: az állampolgárság jó ürügy, ám a pozsonyi vezetés nem csupán kampánymegfontolásból, hanem mélyebb meggyőződésből tekinti ellenségnek a magyarokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok