2010. január 18., 10:302010. január 18., 10:30
Azt pedig a szocdem-soviniszta kormány eddigi viselkedését ismerve nem nehéz megjósolni, hogy a Robert Fico vezette kabinet melyik kategóriába tartozik majd. Pláne annak nyomán, hogy most nyeregben érezheti magát: pártja, a Smer toronymagas esélyesnek számít a választások megnyerésére, ráadásul a baloldali szolidaritás- és egyenlőségeszme nagyobb dicsőségére az Európai Szocialista Párt is visszafogadta a soraiba, annak ellenére, hogy két fasiszta párttal kormányoz közösen, és hogy képes volt egy olyan jogszabályt elfogadni, mint a nyelvtörvény. (Igaz, abban végső soron egy bizonyos szempontból nézve nem sérül az egyenlőség elve, hiszen minden szlovák állampolgárt egyenlő mértékben jogosít fel az államnyelv használatára).
Az pedig szinte borítékolható, hogy Fico, illetve külügyminisztere, Miroslav Lajcák az európai szocialisták döntését is felhozza majd annak alátámasztására, mennyire szalonképes a nyelvtörvény, miközben a felvidéki magyarok két pártja a választási elkőkészületek jegyében éppen egymás szorgalmas ekézésével foglalatoskodik. A kilenc évvel ezelőtt a magyar státustörvény kapcsán megszületett bizottsági állásfoglalás utóélete jelzi, melyek a kilátások a nyelvtörvény kapcsán. (Nem mintha a kirekesztő szlovák jogszabályt amúgy egy lapon lehetne emlegetni a jogvédelem kiterjesztésére hivatott státustörvénnyel).
Akkor a 2002-es magyarországi kormányváltás nyomán hivatalba lépő új kabinet kellett ahhoz, hogy a konfliktusok elsimítása érdekében „európai szellemben” átszabja a törvényt, és most is az a helyzet, hogy csak egy új pozsonyi kormánytól várhatjuk a nyelvtörvény módosítását. Persze a kormányfőt várhatóan továbbra is Robert Ficónak hívják majd, de ha Ján Slota nemzeti pártját és Vladimir Meciar alakulatát sikerülne kigolyózni, és a Smer új összetételű koalíció megkötésére kényszerülne, legalább a változás reménye meglenne.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok