VEZÉRCIKK – Ha valaki azt hitte volna, már nem lehet fokozni azt a helyzetet, hogy a román kormány feje egyrészt lebukott plagizált doktori disszertációja miatt, majd vádat emelt ellene a korrupcióellenes ügyészség, de a miniszterelnök mégsem mondott le, most itt az újabb botrány, amely az ország kormányát alkotó politikusok tökéletes érzéketlenségéről és a hatalomhoz magáért a hatalom birtoklásáért való ragaszkodásáról tesz tanúbizonyságot.
2015. október 26., 23:072015. október 26., 23:07
Most a miniszterelnök-helyettes nevéhez fűződő, emberéletet is követelő incidens kapcsán kell azzal szembesülnünk, hogy még a legfelsőbb intézményi szinteken is csupán ködösítés és terelés zajlik.
Jelenleg annyit lehet tudni, hogy Gabriel Oprea egy héttel ezelőtt rendőri felvezetéssel ismeretlen helyszínről ismeretlen célpont felé száguldott, amikor az őt kísérő egyik motoros rendőr halálos balesetet szenvedett. Mindez olyan körülmények között történt, hogy a miniszterelnökön kívül más kormánytag nem jogosult rendőri kíséretre, hacsak ezt nem indokolja valamilyen rendkívüli körülmény.
A miniszter azóta hétfőig nem mutatkozott, hivatalos indoklása szerint az áldozat családja iránti tiszteletből. Holott éppen hogy az áldozat családja, valamint az ország többi polgára iránti tiszteletből kellett volna már másnap kiállnia, és közölnie, pontosan honnan és hová tartott, és mi indokolta a rendőri kíséretet. Ehelyett megkésett első megszólalásakor sem árult el semmit arról, mi szükség volt a vészvillogós felvezetésre.
Egy felelős kormányban ilyenkor a miniszterelnök mondatja le szánalmasan ködösítő, a kiváltságok igénybevételének magyarázatát megtagadó miniszterét, ha abba nem szorult annyi becsület, hogy egy ilyen helyzet után távozzon. Csakhogy jelenleg Victor Ponta kormánya Oprea – és hozzá hasonlóan korábbi szövetségeseik elárulásából, csupán a hatalomért élő párttársai – nélkül megbukna. Meg aztán ha ő nem mondott le a botrányai miatt, ezt mástól sem várhatja el.
Mindezek után alapvetően mindegy, meddig marad Oprea a helyén. Az a tény, hogy egyáltalán bármilyen tisztséget betölthetett a kormányban, még akkor is lemoshatatlan folt maradna Ponta, a PSD és a kabinet tevékenységén, ha nem lennének saját botrányaik.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
szóljon hozzá!