VEZÉRCIKK – Aki hazudik, az csal, aki hazudik, az lop, hazudni, csalni csúnya dolog – szól a Beatrice egyik örökzöld, a világ valamennyi társadalma számára megcáfolhatatlan értékrendet rögzítő slágere.
2015. augusztus 30., 21:432015. augusztus 30., 21:43
Ha nem is énekelve, a fenti taktusokra, viszont a szülők már idejekorán igyekeznek megtanítani gyermekeiknek ezeket az örök érvényű szabályokat.
Ennek, valamint az iskolában átadott nevelésnek köszönhetően válik társadalmunk olyanná, amilyennek a legtöbben szeretnénk. Olyanná, ahol az igazság, a becsületesség, a tisztesség erény, a hazugság, a csalás, a lopás pedig bűn. Ugyanakkor ezeknek az egészséges, az erkölcs és a törvény mindenekfölöttiségét hirdető társadalmaknak a jellemzője az is, hogy jól nevelt ember nem dicsekszik ezekkel az alapvető tulajdonságokkal.
Csakhogy a romániai társadalom értékrendjét sajnos alaposan felborították az elmúlt évtizedekben. A korrupt politikusok, a vadkapitalizmus zavarosában halászó élelmes üzletemberek példájából kiindulva a rendszerváltást követően számos fiatal számára a könnyen és minden áron való meggazdagodás lett az előrehaladás legfőbb mércéje.
Ezt a modellt látták célravezetőnek. Ebben a közegben szinte természetessé vált, ha egy politikusról, magas rangú állami tisztségviselőről kiderül, hogy nem tartja be a választóknak, adófizetőknek tett ígéretét, vagy netán kiderül róla, hogy közpénzeket sikkasztott el. Csakis egy felborult értékrendű társadalomban bizonygatja azt egy kormányfő, hogy ő bizony nem fogja lefaragni a közalkalmazottak bérét. Mintha egy miniszterelnöknek nem az lenne a munkaköri leírása, hogy megteremtse országa polgárai jólétét.
Ugyancsak visszás, amikor egy kormányfőhelyettes-pártelnök untig azt hangoztatja magáról és alakulatáról, hogy tartja az adott szavát. Elvégre normális viszonyok között annak se hírértéke nincs, se szenzációszámba nem megy, ha valaki – legyen az akár politikus is – nem veri át, nem lopja meg a másikat. A becsületesség, a megbízhatóság csak nálunk rendkívüli érdem, holott egyszerűen csak állapotnak kellene lennie.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!