2011. augusztus 31., 09:562011. augusztus 31., 09:56
Első látásra a főtéren sétálók azt hihetik, a különös szerzetek valamiféle reklámkampányt folytatnak, talán valamelyik gyógyszergyártó legújabb vívmányát népszerűsítik. Amikor azonban a ruházatukon és az ernyőkön szereplő feliratok kiolvashatóvá válnak, kiderül, a fiatalok nem a biztos gyógyírt ajánlják, hanem éppen ellenkezőleg: sérelmeik orvoslásáért kiáltanak.
Ezt a tiltakozási formát találták ki ugyanis a Romániai Magyar Orvosi és Gyógyszerészeti Képzésért Egyesület tagjai, miután a polgármester, illetve a helyi önkormányzat nem engedélyezte, hogy a MOGYE diszkriminatív chartája ellen hangot emelők köztéren, közösen nyilváníthassák ki véleményüket. Ez az intézkedés azt sugallja, a városvezetés román fele fél valamitől. Amikor végül a fasiszta, kommunista, rasszista és soviniszta jellegű, illetve az ország biztonságát veszélyeztető rendezvények korlátozásáról szóló törvénycikkelyre hivatkozva utasították el a főtéri tüntetés engedélyezését, ismét világossá vált, a többségi nemzet képviselői a lehető legképtelenebb ötletekkel is képesek előállni csak azért, hogy nehogy az történjen, amit a magyarok akarnak. És hogy mindezt miért teszik? Mert attól félnek, hogy a dominanciára nevelt román lakosság a magyarok tömege láttán meghökken, kérdőjelek merülnek fel benne, és talán elgondolkodik azon, hogy végül is miért nem hallgatjuk meg őket?!
Egyelőre kimutathatatlan, felmérhetetlen, hogy a kolozsvári román lakosság körében milyen formában csapódott le a magyar napok rendezvénysorozata. Az viszont biztos, hogy a kincses város Főterét megtöltő tömeg látványa erőteljes hatással bírt – és nem csak a többségiek számára, hiszen a templomokban, tanintézetekben, kocsmákban szétszórt magyarság ily szépen egybegyűlve olyasféle energiával töltődött fel, ami leginkább a végre itthon vagyok érzésével hasonlítható össze.
Marosvásárhelyen pont ezt a biztos alapot akarják aláaknázni. És ez ellen csak egyféleképpen lehet védekezni: folytonosan táplálni kell amazok félelmét olyan jellegű megnyilvánulásokkal, amelyek az amúgy láthatatlan össze- és megtartó erőről tanúskodnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok