VEZÉRCIKK – Apokaliptikus forgatókönyvekkel riogatnak egyes bankok, illetve az Európai Bizottság arra az esetre, ha jelenlegi formájában lép hatályba a hitelcseréről szóló törvénytervezet.
2016. február 07., 19:492016. február 07., 19:49
Mint ismeretes, a jogszabály azt írja elő, hogy a hitelintézetnek el kell fogadnia a jelzálogként felkínált ingatlant törlesztésként, amennyiben a bajba jutott hiteligénylő nem tud készpénzben fizetni.
Maga az elv, valljuk be, nagyon jó – már eleve fel is merül a kérdés, hogy miért kell erről a kormánynak rendelkeznie, és miért is nem természetes reakció a bankok részéről. Hiszen a pénzintézetek nem bevallásos alapon fogadnak el jelzálognak egy ingatlant, van, hogy két ingatlanfelmérővel is felértékeltetik, hogy biztos legyen, ér annyit, mint a hitel öszszege. Ilyen körülmények között pedig fair kellene hogy legyen a hitelcsere.
A bankok vezetői azonban azt mondják, hogy a hitelezés végét is jelentheti a jogszabály hatályba lépése, sőt veszélybe sodorhatja a letéteket is. Ezért – utóbbiak biztonságáért, mint mondják – az önrész drasztikus megemelést helyezik kilátásba – az egyik bank által meglebegtetett 35 százalék pedig valóban a hitelezés végét jelentené, hiszen ritka, hogy valaki például egy 60 ezer eurós lakás esetében fel tudjon mutatni 21 ezer eurót.
Főleg ha a fiatalokra gondolunk, akiknek valóságos mentőövet dobtak ezelőtt néhány évvel az Első otthon programmal, ami a kedvezményes kamat mellett abban is nagy segítség, hogy csupán 5 százalékos az önrész – a már említett összeg esetén így alig 3000 eurót kell lepengetni előlegként.
Hogy a hitelcseréről szóló törvény nem tökéletes, tudjuk, Klaus Johannis is visszaküldte azt a döntéshozók elé módosításra. Ennek viszont remek alkalomnak kellene lennie arra, hogy ne csak a honatyák variálgassák a paragrafusokat, hanem konzultáljanak a hitelintézetekkel. Kell ugyanis léteznie egy olyan formulának, ami mindenkinek jó, és a bank is vállal kockázatot, nem hárítja azt át egészében az ügyfélre. Így pedig mindkét fél számára elhárulhat az apokalipszis veszélye.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
szóljon hozzá!