2010. január 04., 10:072010. január 04., 10:07
Hogy az elvileg több mint nyolcvanezer közalkalmazott elbocsátásával járó megszorítási intézkedések sorát miért épp a tanüggyel kezdik, meglehetősen talányos.
Hiszen a tizenötezres elbocsátás a remélt megtakarításokon túl csak további gondokat generál, mivel az oktató nélkül maradó osztályokat össze kell vonni, ez pedig újabb, szinte leküzdhetetlen akadály elé állítja az amúgy is ezer sebből vérző oktatási rendszer minden egyes dolgozóját – hogy az ingázásra kényszerített, megszokott tanáraiktól, iskolájuktól megfosztott diákokról ne is beszéljünk.
Ugyanakkor az is igaz, hogy a jelenlegi állapot már nem tartható sokáig fenn, és az állam által finanszírozott rendszerek – az oktatás mellett az egészségügy, a vasút, a közhivatalok – átalakítása már nem várathat tovább magára. Viszont a jelenlegi helyzet alapján úgy tűnik, a kormány nem igazán rendelkezik minderre konkrét, hosszú távú megoldási tervekkel, inkább csak improvizál, annak érdekében, hogy mindenáron teljesítse a nemzetközi pénzügyi szervezetek hitelfeltételeit, és lefaragja a közszféra bérköltségeit.
Csakhogy a megtakarítás ténye önmagában csupán pillanatnyi, kétes értékű siker, ha nem párosul hozzá olyan stratégia, amely az így nyert összegeket megpróbálja visszaforgatni ezen ágazatok valós és hiteles reformjába, működőképes rendszerek kiépítésébe.
A jelenlegi kormány fő erejét adó PDL a tavalyi választási dömping miatt már elpazarolt egy évet, gyáva volt valódi reformokba belevágni, így elsősorban magának köszönheti, hogy most ilyen helyzetbe került.
Az előjelek pedig továbbra se biztatóak: a fűnyíró elv alapján történő elbocsátások mellett a parlament átalakítását célzó terv is olyan, reformnak álcázott intézkedés, amellyel a kormány és az államfő is aktívan cselekvő színben tünteti fel magát – közben viszont az intézmények leépülnek, és nem látni, mi lesz mindennek az érdemi haszna az ország számára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok