2011. április 04., 10:002011. április 04., 10:00
A dolog érdekessége, hogy a kicsitől a nagyig mindenféle van belőlük. Ez azt jelentheti, hogy a természetes szaporulathoz az emberi tényező is jócskán hozzájárult. Olyan városi legendák terjednek mifelénk, hogy a falusi gazdák beszállítják a fölöslegessé vált kutyáikat, és a lakótelepeken eresztik szélnek őket. Az exportebek aztán szépen beilleszkednek az új környezetbe, és zavartalanul élik életüket. Kukáznak, harapnak, riogatják a sétálókat. Egyelőre több megoldási lehetőség közül is válogathatnak a tisztelt településvezetők, ám egyik sem olcsó.
Vajon a kutyák mit szólnak hozzá, hogy kirakják őket az otthonukból, és hátat fordítanak nekik azok, akikben egész addigi életükben megbíztak? Sőt mi több, állítólag ők a legjobb barátaik. Miért szelídítettek meg minket évezredekkel ezelőtt, ha most elvadítanak maguktól. Nem kell csodálkozni, kérem, ha utána harapós lesz a kedvük, és már abban sem bíznak, aki egy darab kenyeret nyújt feléjük. Ahhoz, hogy a következmények is mérséklődjenek, az okokat kell megszüntetni. Egyre több fórumon hangzik el, miről is ismerszik meg a jó gazda, hogyan kell felelősségteljesen viselkedni a kisállatokkal, vagy mennyire nem etikus az állatkínzás. Igen, az utcán sorsára hagyott házikedvenc szenved, mert megfosztják a biztonságérzetétől, és ez bármilyen furcsán hat, a négylábúaknak ugyanolyan fontos, mint nekünk, két lábon járóknak.
A tengerentúlon már etológusok foglalkoznak a témával, és a világ több országában, köztük nálunk is, törvény védi az állatok jogait. Sok a kérdés, de csak egyetlen válasz létezik: ne vállaljunk kutyát vagy más állatot, ha nem tudjuk emberségesen nevelni. Mi történne, ha a cirkuszokból elengednék az elefántokat, mert már nincsen rájuk szükségük, vagy az utcákon gazdátlan lovak szaladgálnának. Elég abszurd a kép, de nem lehetetlen. Jó szolgálatot tesz a kutya, még akkor is, ha nem húzza a szekeret. Házőrző, és riasztja a gazdáját, ha valami szokatlant észlel. Manapság sokkal többet ér az elektronikus riasztórendszereknél, hiszen áramszünetben is működik. Igaz, kér enni, de egy csont titokban még ott is akad, ahol az egész család vegetáriánus. Az pedig csak növeli a hatásfokot, ha kutyarendszert építünk ki, és az udvaron, a hátsó kertben meg a garázsban is tartunk egy hű barátot, amely politikai nézetektől függetlenül kitart mellettünk jóban-rosszban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!