VEZÉRCIKK – Még az átlagosnál is kiélezettebbnek tűnik az ellentét a migránsválság kezelésének módozatai kapcsán az EU tagállamai között.
2016. február 18., 19:342016. február 18., 19:34
Miközben a visegrádi négyek, valamint a hozzájuk csatlakozó Bulgária, illetve Macedónia amellett álltak ki, hogy – mivel Görögország képtelennek bizonyult a schengeni határok őrizetére – a macedón–görög határon egy második védvonalat is ki kell alakítani, addig Angela Merkel német kancellár a török megoldás mellett állt ki. Ennek értelmében Törökországban kellene megállítani az Európa irányába zúduló migránsáradatot.
Mindkét megoldásnak megvannak a maga pozitívumai. A második védvonal a rosszabbik forgatókönyvre készülne fel: arra, hogy a törökök nem tesznek maradéktalanul eleget a menekültek megállítására vonatkozó vállalásaiknak, illetve arra, hogy Görögország a schengeni övezetből való kizárásra vonatkozó fenyegetések ellenére sem lesz képes megvédeni az Unió külső határait. Sajnos ez utóbbi egyáltalán nem zárható ki, Görögország az elmúlt időszakban határozottan nem úgy viselkedett, mintha képes lenne államként működni.
A török megoldás azért lenne ideális, mert ezzel elejét lehetne venni, hogy a migránsok többsége az európai kontinensre lépjen. Törökország ugyanakkor egyre kiszámíthatatlanabbul viselkedik. Tény, hogy a szíriai menekültek útjába eső első állomásként már eddig is óriási anyagi erőfeszítéseket kellett tennie, ez azonban nem jogosítja fel arra, hogy azzal zsarolja meg az EU-t, hogy a számára kedvező megállapodás nélkül megnyithatja az utat Európa felé.
Ankara saját térségbeli pozícióinak erősítésére próbálja kihasználni a válságot, és miközben népirtással vádolja a szíriai vezetést, a török hadsereg a saját kurd kisebbsége ellen visel hadat, sőt az amúgy az Iszlám Állammal szemben álló szíriai kurd közösséget is bombázza. Az EU-nak természetesen továbbra is azon kell igyekeznie, hogy a menekültáradatot Szíriához a lehető legközelebb megállítsa. Ankara magatartását látva azonban – miközben a görög külső határok megerősítése elsődleges fontosságú – a második védvonal kiegészítő vészmegoldásként való előkészítése sem ördögtől való.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!