VEZÉRCIKK – Nem véletlen, hogy az Európa felé irányuló menekültáradat sokakat Budának a török által közel ötszáz évvel ezelőtt végrehajtott elfoglalásának körülményeire emlékeztetik.
2015. szeptember 01., 22:312015. szeptember 01., 22:31
Szulejmán szultán 1541. augusztus 29-én csellel vette be a várost: miután falaitól elűzte az osztrák seregeket, janicsárjait „városnézésre\" küldte, amelynek néhány óra leforgása alatt az lett az eredménye, hogy a várfokokra kikerültek a lófarkas zászlók, és felcsendült a müezzin éneke.
Bár ma még összeesküvés-elméletnek tűnik, a Közel-Keletről, Afrikából és Ázsiából menetelő bevándorlók látványa közepette egyáltalán nem zárható ki a hasonló forgatókönyv. Számos európai ország titkosszolgálata figyelmeztetett arra az elmúlt időszakban, hogy a migránsok között tucatjával érkezhetnek a kontinensre a szélsőséges dzsihadista szervezetek terroristái.
Gondoljunk csak bele: az Európába többnyire személyi okmányok nélkül érkező menekültek közül még akkor is lehetetlenség lenne kiszűrni a merényletet tervező iszlamistákat, ha valamennyiüket vallatóra fognák a hírszerzés emberei az országhatárokon. A jelenlegi állapotok közepette képtelenség pontos nyilvántartást vezetni a tömegesen belépő szírekről, afgánokról, líbiaiakról, akiknek jelentős része a jelenlegi káosz közepette egyszerűen felszívódik az Európai Unió tagállamaiban.
Ahol már eddig is elég fejtörést okozott a terrorelhárítási szervek és a titkosszolgálatok számára azoknak az uniós polgároknak a beazonosítása, akik az Iszlám Állam, az al-Kaida vagy más terrorszervezetek hívó szavára ázsiai, afrikai vagy közel-keleti kiképzésre szegődtek, majd aztán önyilkos merénylőkként tértek vissza az öreg kontinensre.
Ne feledjük, az Iszlám Állam nyíltan felvállalta, hogy meg akarja hódítani Európát, sőt hónapokkal ezelőtt közzétett térképén tartományokra osztotta fel a kontinenst. Mikor adódna alkalmasabb pillanat ördögi terve megvalósítására, ha nem most, amikor hívei észrevétlenül elvegyülhetnek a bevándorlók között? Útjuk zavartalan, Európa ugyanis még nem eszmélt fel a veszélyre. Miközben a „török\" már Budán, az EU vezetői rendkívüli csúcsot hívtak össze. Szeptember 14-ére...
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!