2012. november 23., 08:022012. november 23., 08:02
Európai uniós illetékesek ugyanis – mint mindig – most is találtak valami olyasmit, ami ezeknél lényegesen égetőbb, és sokkal mélyebben érinti a kontinens polgárainak mindennapjait. A szégyenpadra vont bűnös ezúttal Szlovákia.
De ha valaki esetleg azt hinné, hogy a magyarokat és németeket mai napig is kollektív bűnösnek tekintő Beneš-dekrétumok vagy a fasiszta gyakorlatot idéző állampolgársági törvény miatt, akkor megint csak téved. Ezek a jelek szerint még mindig nem ellentétesek az EU alapértékeivel. Szemben a nemrég kibocsátott kéteurós emlékérmével, amelyen Cirill és Metód szentek feje körül glória virított.
Ez akkora impertinencia, hogy azonnal mozgásba lendült az EU illetékes mechanizmusa, és az Európai Bizottság több tagállammal egyetemben felkérte Szlovákiát, hogy távolítsa el az érmékről a glóriákat, merthogy azok sértik a vallási semlegesség elvét. Jómagam köztudottan nem tartozom a hívő, vallásos emberek közé, de azért még mindig jobban tudok azonosulni olyasvalakivel, aki nem harsányan, de mégis határozottan, mindennapi tevékenysége során folyamatosan megéli keresztény/keresztyén hitét, és annak szellemében cselekszik, mint olyan emberrel, aki szinte már vallásos fanatizmussal éli meg ateizmusát, és azt úton-útfélen hirdetve minősíti elmaradott, középkori csökevénynek hívő embertársait.
Pedig az Európai Unió – mint ahogy a mostani intézkedés is jelzi – ez utóbbi magatartást vállalja fel, amikor a vallási semlegesség jegyében már a pénzérméket is cenzúrázza. Igaz, mit is várhatnánk, amikor az EU meghatározó alapértékei között a keresztény örökség nem számít szalonképesnek, holott az mindenféle teológiai vonzat nélkül egyszerűen történelmi tény. De hát ez van – a jelenséget a legjobban a jakobinus fanatizmusban gyökerező kommunizmus írta le, amely alapvetését „A múltat végképp eltörölni” elvében találta meg.
Az a kommunizmus, amely amúgy a glóriával szemben jelképével, a vörös csillaggal egyetemben továbbra is szalonképesnek számít az Unióban. Mert az EU a sokszínűség közössége, amelyben az igazi értékek örökérvényűek és elpusztíthatatlanok.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok