Balogh Levente
2017. szeptember 19., 11:522017. szeptember 19., 11:52
2017. szeptember 19., 12:282017. szeptember 19., 12:28
A nyugati tagállamok aggodalmai persze részben megalapozottak. Elhangzott már olyan vélemény, miszerint a két balkáni országot túl korán, tulajdonképpen politikai döntés alapján vették fel az EU-ba, pedig valójában nem voltak érettek a csatlakozásra.
Lassan végtelen történetté dagad a román schengeni csatlakozás ügye. A forgatókönyv rendszerint az, hogy az Európai Bizottság elnöke kijelenti, Románia – Bulgáriával együtt – megérett a belső határellenőrzés megszüntetése nyomán létrejött övezethez való csatlakozásra, majd kisvártatva megszólal valamely német, holland, esetleg francia illetékes, és közli, hogy nem oda Buda, történtek ugyan előrelépések, de a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem eredményei még nem kielégítőek.
Juncker engedékenysége vélhetően annak tudható be, hogy úgy gondolja: amennyiben sikerül keresztülvinnie Románia felvételét, Bukarest hálája nem marad el, és a közel húszmilliós ország mögötte áll majd, amikor fölveti az EU reformjára vonatkozó elképzeléseit.
Emellett az „oszd meg és uralkodj” elve is közrejátszhat, hiszen Románia helyzetbe hozásával és – például a nagyszebeni EU-csúcsra vonatkozó javaslat révén – annak az illúziónak a megteremtésével, hogy a brüsszeli eurokrácia kívánalmait kritikátlanul teljesítve az ország részévé válhat az EU kemény magjának, elejét veheti, hogy a „renitens”, a brüsszeli kinyilatkoztatások mindenek felettiségét kétségbe vonó V4-ekhez közeledjen. Míg utóbbi Berlin, Párizs vagy Hága számára sem elvetendő fejlemény, előbbinek lehet, hogy nem örülnének felhőtlenül.
A nyugati tagállamok aggodalmai persze részben megalapozottak. Elhangzott már olyan vélemény, miszerint a két balkáni országot túl korán, tulajdonképpen politikai döntés alapján vették fel az EU-ba, pedig valójában nem voltak érettek a csatlakozásra.
Az azóta eltelt tíz év igazolja is ezt: Romániában azóta is csupán csigatempóban halad az infrastruktúra-fejlesztés, az uniós alapok lehívásának mértéke elkeserítő, és jóformán egyetlen normát – például a szelektív hulladékgyűjtésre vonatkozót – sem sikerült teljesíteni.
Nem számítanak a legjobb névjegykártyának a nyugat-európai országokban tömegével megtalálható romániai roma koldusok és bűnözői csoportok sem, akik ugyancsak azt bizonyítják, hogy Románia képtelen megoldani a szociális problémáit, ehelyett inkább „exportálja” azokat.
Márpedig ha schengeni taggá válna, ez még kevésbé ellenőrizhetően zajlana, mint ma. De persze lehet egy másik ok is, amiért Brüsszel és a nyugati tagállamok immár évek óta jó zsaru-rossz zsarut játszanak Bukaresttel.
A mindenkori román állami vezetők kiválóan revolverezhetőek azzal, hogy amennyiben olyasmit tesznek, ami nincs a nyugati „partnerek” ínyére, akkor ugrik a csatlakozás esélye, míg ha készségesen teljesítik az utasításokat, akkor meglebegtetik az orruk előtt a schengeni felvétel lehetőségét.
A korrupcióellenes harc és az igazságügyi reform terén elért „visszafordíthatatlan” eredmények feltételül szabása eléggé képlékeny ahhoz, hogy bármikor bármire rá lehessen húzni, és ki lehessen jelenteni: még az sem számít teljesen visszafordíthatatlan eredménynek, ha minden, a korrupciójának csupán a gyanúja által meglegyintett illetékest koncentrációs táborba zárnak.
Persze tény ami tény, a jelenlegi kormány szándéka, hogy módosítsa a hivatali visszaélés büntethetőségét, illetve hogy átalakítsa a főügyészek kinevezésének gyakorlatát, nem abba az irányba hat, hogy megfossza érveiktől az igazságügyi reform és a korrupcióellenes harc sikeréért aggódó külföldi kancelláriákat.
Mindazonáltal a mostani német és holland nyilatkozatok ismét csak ékesen bizonyítják, mennyire is tekintik Nyugat-Európában „egyenrangú” és teljes jogú EU-tagállamnak Romániát.

A nagymérvű korrupció és a szervezett bűnözés elterjedése miatt ellenzik vezető német politikusok Románia és Bulgária schengeni csatlakozását – adta hírül internetes oldalán a Sofia Globe című bolgár napilap.
Balogh Levente
Egy botrány sohasem jön jól, de az RMDSZ és az erdélyi magyar közösség számára most még az átlagosnál is károsabb, hogy Demeter Andrásnak trágár kifejezések és a román nemzeti érdekkel kapcsolatos kijelentések kapcsán le kellett mondania.
Páva Adorján
A választók kitessékelték a demokrácia ajtaján, ám a rendszer ünnepélyesen visszavezeti őt a hátsó bejáraton – egyenesen a díszterembe, a miniszterelnöki székbe.
Balogh Levente
Hát ez nagyon megérte – vonhatjuk le nem kevés iróniával a következtetést a Szociáldemokrata Párt kormánybuktató kalandja után a legfrissebb felmérések fényében.
Páva Adorján
Csíksomlyó nem pártiroda, nem szavazókör, nem politikai határátkelő. Aki oda magyarokat párthovatartozás szerint engedne be, az nem a nemzetet védi, hanem éppen azt darabolja fel, aminek az egységére hivatkozik.
Makkay József
Örökzöld témává vált Romániában a medvetámadások ügye. Nincs nap, hogy ne olvasnánk riasztásokról és veszélyes helyzetekről. Holott a magyarázat egyszerű: tíz évvel ezelőtt a vadgazdálkodást kivették a szakma kezéből.
Balogh Levente
Volt egy idő, amikor közszájon forgott a román bonmot, miszerint Romániában azért tartanak választásokat, hogy kiderüljön: kivel fog együtt kormányozni az RMDSZ.
Balogh Levente
Az e heti fejlemények ismét csak bizonyították, hogy nincs olyan súlyos válsághelyzet Romániában, amelyet a politikai osztály ne lenne képes tovább fokozni.
szóljon hozzá!