2012. augusztus 03., 10:292012. augusztus 03., 10:29
Márpedig most Romániában éppen ez történt, egy még abszurdabb elemmel megspékelve: a kormány közel százmillió lejből megszervezett egy népszavazást Traian Băsescu államfő menesztéséről, hogy aztán – miután a hivatalos végeredmény számára kedvezőtlenül alakult, lévén, hogy a nem elegendő számú résztvevő miatt a voksolás elvileg érvénytelen volt – a választási listák pontatlanságára hivatkozva torpedózza meg a saját maga által lebonyolított referendumot.
Bár tulajdonképpen logikus, hogy az alkotmánybíróság elrendelte a választói névjegyzékek ellenőrzését, egyszerűen hihetetlen, hogy ennek szükségessége nem a referendum, sőt az idei önkormányzati választások előtt merült fel. Ha most kiderül, hogy valóban több százezer – esetleg millió – olyan polgár szerepel rajtuk, akik vagy elhunytak, vagy rég nem élnek az országban, annak beláthatatlan következményei lesznek.
Akár az is megtörténhet, hogy a kormányzó- és a június 10-ei önkormányzati választásokon elsöprő győzelmet arató USL hatalmas öngólt lőtt, hiszen már nem csupán arról van szó, hogy a 7 millió 400 ezer fő több-e az összes szavazópolgár fele plusz egy főnél, és így a Băsescu leváltására leadott voksuk az államfő menesztését vonja-e maga után.
Hiszen az önkormányzati választásokat is ugyanezen névjegyzékek alapján bonyolították le, márpedig abban az esetben, ha a népszavazást a listák hamis mivolta miatt semmissé nyilvánítják, nyugodtan kijelenthető, hogy a helyhatósági voksolás sem volt hiteles. Jelenleg az egyetlen bizonyos tényező a teljes bizonytalanság. A totális politikai háború példátlan káoszt eredményezett, amelynek nyomán Románia hitelessége odalett az uniós partnerek és észak-atlanti szövetségesek szemében, és a piacok bizalma is megingott. A mostani észvesztő fordulat, amelynek nyomán a bizonytalanság időszaka több mint egy hónappal kitolódik, még kilátástalanabb helyzetbe sodorhatja az országot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok