Bukaresti politikai és elemzői körökben alaposan megoszlanak a vélemények Traian Băsescu elnök két héttel ezelőtt bejelentett, újabb népszavazás kiírásáról szóló kezdeményezése kapcsán.
2013. június 24., 23:512013. június 24., 23:51
A pártok többsége természetesen elutasítja a javaslatot, amelyet az államfő populizmusának újabb bizonyítékaként igyekszik beállítani. És ezzel ki is merül érvelésük tárháza az egykamarás parlamentre történő áttéréssel, a honatyák létszámának 300 főre csökkentésével szemben.
Hiszen az nem érv, amikor Crin Antonescu azt mondja, a balliberális koalíció nem veszi figyelembe a kezdeményezést, mert Băsescu politikailag „megszűnt létezni\". Vagy amikor Victor Ponta kijelenti: Németországban azért nem rendeznek országos szintű népszavazást, mert Adolf Hitler referendumok útján betonozta be hatalmát, és vezette be a náci törvényeket. Hivatkoznak minderre annak a román hatalomnak a vezetői, amely tavaly éppen népszavazással próbálta leváltani tisztségéből az államfőt.
ogy a második mandátuma vége felé járó elnök politikai célokra nemrég bejegyzett Népi Mozgalmának felfuttatására is fel akarja használni újabb referendumát, az nem vitás. Magára valamit is adó politikusként azonban nem mondhat le a törvényhozás megreformálását célzó vesszőparipájáról, miután első, 2009-es – az urnáknál megjelentek túlnyomó többsége által támogatott – próbálkozását a politikai elit elszabotálta.
Akárcsak akkor, ezúttal sem az a legfelháborítóbb, hogy húszmillió eurót dobnak ki az ablakon közvélemény-kutatásra az adófizetők pénzén. Hanem az, hogy a parlamenti pártok azt üzenik a választópolgároknak: ti csak szavazzatok ránk négyévenként, aztán mi úgyis azt csinálunk a parlamentben, amit akarunk. Nem számít, ha közben a nép érvényes referendumon kifejezi az akaratát bizonyos kérdésekben, elvégre a honatyák még nála is jobban tudják, mi a jó neki.
A törvényhozók saját „emberfelettiségéről\" alkotott képzete a jelenlegi alkotmánymódosítási folyamat során is megnyilvánult, amikor a parlamentet sikerült szuperhatalommal felruházniuk. Ami egy népképviseleti demokráciában természetes lenne, egy olyan rendszerben viszont, ahol a vox populi, a nép akarata nem számít, igencsak veszélyes.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!