2011. december 05., 09:282011. december 05., 09:28
A megegyezést azért nem lehet még véglegesnek tekinteni, mert a választásokon nem az EMNT, hanem az EMNP indul majd, és továbbra sem ismeretes: Vass Levente függetlenként vagy egy koalíció támogatásával vág-e neki a Dorin Florea elleni megmérettetésnek. Ezek az akadályok azonban könnyen áthidalhatók, ha a felek – különösen a kizárólagosságban élharcos RMDSZ – a közösség érdeke fölé rendelik a pártérdeket. A bajok forrása tehát nem a forma, hanem a tartalom lesz. Minden jel arra utal ugyanis, hogy a két magyar alakulat nem az esélyesebbik jelöltet szemelte ki magának, és magyar szempontból – 2008-hoz hasonlóan – jövőre is lehetetlen küldetésnek ígérkezik Erdély egyik szellemi-kulturális központjának „visszaszerzése”.
Akárhogy is csűrjük-csavarjuk, Vass Levente a vásárhelyi magyarok többsége számára ismeretlen arc, jóformán semmit sem tudni arról, mi predesztinálja a fontos közigazgatási tisztségre, de ami a legfontosabb: a karizma és a politikai dörzsöltség is hiányzik belőle Florea legyőzéséhez. Teljességgel érthetetlen, hogy a két magyar szervezet miért kosarazta ki a megmérettetésen függetlenként induló Smaranda Enachét, azt az emberjogi harcost, aki a rendszerváltás óta a román értelmiségiek és politikusok közül a legtöbbször kiállt az erdélyi magyarok jogaiért. Belpolitikai és nemzetközi téren egyaránt erőteljes üzenettel bírna, és hatalmas visszhangot is kapna, ha egy olyan fontos városban, mint Marosvásárhely, a magyar közösség és politikai érdekképviselete egy román politikusnak szavazna bizalmat.
Arról nem beszélve, hogy Enache asszonynak van a legnagyobb esélye a jelenleg regnáló polgármester leváltására, hiszen bármelyik magyar jelöltnél több román voksot képes hozni a magyar szavazatok mellé. Ugyanezen a hasábon már májusban megírtuk: nemzetisége nem lehet akadály, hiszen szebben és helyesebben beszél magyarul, mint sok más erdélyi magyar politikus. Vagyis: a mienk. Az RMDSZ és az EMNT megyei szervezetének illene nem a román demokraták módjára gondolkodni, miszerint Kolozsvárnak kizárólag román polgármestere lehet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok