2010. augusztus 11., 11:172010. augusztus 11., 11:17
Aki nem tudná, az alakulat nagy dobbantásra készül: jövő héten kongreszszust szervez Csíkszeredában, amelyen pártot alapítanak, nevet és alapszabályt is véglegesítve. Az eddig az ismeretlenség védőburkában politikai, gazdasági és kulturális alakulatként – minden bizonnyal – működő szervezet most úgy látja, Erdélynek szüksége van egy új, radikális pártra, amely „tiszta és tehetséges közszereplőket” ad majd a világnak. Ráadásul nemzetiségtől függetlenül. Ennek fényében a „mocskos múlttal” rendelkezőknek nincs mit keresniük az új pártban: a felvétel legelső feltétele, hogy a jelentkező „személyét ne terhelje” Erdély nemzeteinek elárulása. Igen, így: nemzeteinek, többes számban.
Hogy kik is azok, akik most egy virtuális földgömböt bámulnak, egyelőre csak kevesen tudhatják. Az egyetlen, aki névvel vállalja a toborzást, Éltes Zoltán jogász, akit egyesek a Romániai Magyar Kisgazdapárt egyik frontembereként ismerhetnek. Éltes Zoltán szerint a létrehozandó párt ideológiailag az SZNT–EMNT–MPP-vonalhoz áll majd közel, ám 2012-ben már az RMDSZ-szel koalícióban kerülne be a parlamentbe és akár a kormányba is.
Hogy az Erdélyi Erő alapítói miért nem találták meg helyüket mondjuk a négy említett szervezet egyikében, vagy miért ábrándultak ki belőlük, az az ő dolguk. Ám az ember nem mehet el szó nélkül egy ilyen kezdeményezés mellett, főleg akkor, amikor az Európai Parlamentnek alelnököt adó Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács az erőviszonyok valós átírására készül az erdélyi magyar politikai életben. Ha az Erdélyi Erő mulatságos lufiját azért fújták fel, hogy egy újabb erdélyi magyar párt megalapításának gondolatát tegyék eleve nevetségessé, akkor a próbálkozás elég gyengére sikeredett. Ennél azonban sokkal valószínűbb, hogy egyesek ilyen amatőr módon élik ki közszereplési viszketegségüket. És ez már nem politika, hanem show-biznisz, erre pedig valóban vevők földgolyónk polgártársai, akik jót röhöghetnek az Erdélyi Erő honlapjára kattintva.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok