VEZÉRCIKK – A Maros megyei magyar főtanfelügyelő-helyettes nem támogatja a Marosvásárhelyi Református Kollégiumban megálmodott, anyaországi segítséggel létrehozandó szakiskolai osztályok beindítását.
2016. január 19., 19:372016. január 19., 19:37
Illés Ildikó nem magyarázkodik, nem sajnálkozik, hanem érvel. Szerinte Maros megyében jelenleg elegendő magyar szakiskolai osztály működik, és elsősorban ezeket kellene fenntartani – mivel egyre kevesebb gyermek jelentkezik, a már meglévő osztályokat kell megtölteni, nem újabbakat létrehozni.
A főtanfelügyelő-helyettes hozzáállása több szempontból is kifogásolható. Egyrészt miközben elismeri, hogy a jelenlegi kínálat nem vonzó, mégis a rosszul működő rendszer fenntartása mellett kardoskodik. Ám ami ennél is sajnálatosabb: szinte gondolkodás nélkül seper le az asztalról egy olyan átfogó vérfrissítési tervet, amelyet egy magyar oktatási intézmény dolgozott ki, maga mögött tudva helyi vállalkozók, az egyház, illetve az anyaország kormányának támogatását.
A korszerű oktatási körülményekkel, a piacon tapasztalható kereslettel is számoló kezdeményezés elutasítása ráadásul nemzetpolitikai érdekekkel is szembemegy. Köztudott ugyanis, hogy a tavalyi esztendőben meghirdetett külhoni szakképzés éve program révén Magyarország létfontosságú szerepet vállalt az erdélyi magyar szakoktatás felélesztésében, amelyet még 2014-ben kezdett el Kolozsváron: akkor mintegy 650 ezer eurós befektetéssel segítette a helyi Református Kollégiumban beindult képzéseknek otthont adó épület felújítását, felszerelését.
A kincses városban nagy népszerűségnek örvend az ilyen formában felélesztett anyanyelvű szakoktatás, és a tematikus évet is rendkívül sikeresként értékelték Budapesten. Hasonló jellegű megújulást terveznek Marosvásárhelyen is, ám a főtanfelügyelőség – élen a magyar oktatási érdekeket képviselni hivatott szakemberrel – még csírájában elfojtotta a kezdeményezést. A jelenlegi állás szerint valószínűleg addig kell jegelni a sokszereplős összefogással elképzelt beruházást, amíg magától fel nem számolódik a román állam által sorsára hagyott Maros megyei magyar szakoktatás. Szép csendben, felelősségre vonás nélkül.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
szóljon hozzá!