2011. október 25., 09:372011. október 25., 09:37
Az alaphangot a biztosok téves tájékoztatása adta meg. Erre azonnal reagáltak a magyar érdek-képviseleti szervezetek, és jött is a statisztikai hivatal közleménye, mely szerint az egyazon háztartásban lakók valóban bediktálhatják távol lévő társuk, családtagjuk nemzetiségét is. Ezután a székelység vállalására buzdító, ismeretlen eredetű plakátok borzolták a kedélyeket, a cenzus kezdete után pedig azonnal a futószalagon jelzett rendellenességekre irányult a figyelem. Az etnokulturális jellemzőkre vonatkozó kérdések feltevésének elmulasztása, az otthonuktól éppen távol lévő polgárok nyilvántartásba vételének megtagadása, ceruzák és radírozható golyóstollak használata – a visszaélések száma egyre nőtt, és sajnos kiderült, még a segítségnyújtásra hivatott személyek sincsenek, jobban mondva, a hiányos módszertan miatt nem is lehetnek mindennel tisztában.
Az i-re az Országos Statisztikai Hivatal szóvivője tette fel a pontot vasárnapi bejelentésével, miszerint a válaszadók nem kötelesek megadni személyi számukat. Annak ellenére cselekedhetnek így, hogy korábban mindenki azt hangoztatta, a polgárok nyugodtan vetessék nyilvántartásba magukat, akár több helyszínen is, ugyanis az egyezést kiszűrik a személyi szám alapján, és csak az egyik űrlapot veszik majd figyelembe. Bár a személyi szám közlése adatvédelmi szempontokból nézve is aggályos, Romániában más biztos mód nincs arra, hogy egy személyt csak egyszer regisztráljanak.
Tegnap már az említett rendelkezésnek ellentmondó nyilatkozatok is elhangzottak, de ebben a fejetlenségben senki sem garantálhatja, hogy egyes háztartásokban nem vesznek nyilvántartásba akár fiktív személyeket is. És ezzel minden bizonnyal nem Mari néni a hatodikról fog visszaélni. A legelkeserítőbb ugyanakkor, hogy vélhetően senki halandónak nem lesz rálátása arra, miként dolgozzák majd fel az űrlapokon szereplő, remélhetőleg valós adatokat. Így attól is tartani lehet, hogy például Mari néni mellé utólag beköltöztetik tanti Măriét is, aki nem is létezik, de köszöni, jól van.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok