2011. június 24., 09:352011. június 24., 09:35
Márpedig ez utóbbi még a két székely megye megmaradását előirányzó verzióban is elfogadhatatlan, hiszen még ez is a romániai magyarság kétharmadának feláldozását jelentené. Egyértelmű: a régióátalakítás csakis akkor vállalható fel, ha a három székely és a három, jelentős magyar lakossággal rendelkező partiumi megye egy-egy külön régiót alkot – ez viszont Băsescu számára elfgadhatatlan. Ez pedig azt jelentheti, hogy a kisebbségi törvény ügye is zátonyra futhat, hiszen a bizottsági vita még mindig nem zárult le, a legkényesebb, a kulturális autonómia szempontjából létfontosságú kérdésekről pedig csak hétfőn egyeztetnek a koalíciós pártok, tehát gyakorlatilag reménytelen, hogy a csütörtökön záruló parlamenti ülésszak végéig a képviselőház is szavazhasson róla.
Így tehát maradna a felelősségvállalás – csomagban. Persze a kisebbségi törvény szólóban történő elfogadására azért még van esély, hiszen az RMDSZ koalícióban maradásának a feltétele, Băsescu pedig a régiótörvény ügyében már a visszavonulását látszik előkészíteni – erre utalhat azon kijlentése, miszerint ha az RMDSZ nem fogadja el az új regionális felosztást, akkor az marad a régiben, csak a közintézményeket „régiósítják.” Ami persze még bizonyosan sok vitát eredményez, de mindenképpen visszakozásként értelmezhető. Mindez persze nem jelenti azt, hogy a kisebbségi törvény ügye sima lesz. Az utóbbi hetekben felfokozódott magyarellenes hangulat miatt a PDL még akkor is nehezen nyelné le a békát, amit a jogszabály révén a magyaroknak és a többi kisebbségnek biztosítandó jogkiterjesztések jelentenek, ha az ellenzék részéről nem öveznék fasisztoid, magyarellenes uszító szólamok a folyamatot.
Márpedig ezen uszítókórus felerősödéséhez, a magyar-román ellentétek kiéleződéséhez Băsescu megamegyés-beolvasztós agymenése is jócskán hozzájárult. Úgyhogy mielőtt a budapesti politikusok romániai magyarok miatti aggodalmáról szóló nyilatkozatok kapcsán hepciáskodna, nem ártana, ha a saját portája előtt is söprögetne egy kicsit.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!