VEZÉRCIKK – Időnként az az érzése a romániai átlagpolgárnak, hogy választottjai szándékosan rombolják saját megítélésüket. A hazai politikai osztály úgy viselkedik, mintha nem követné a közvélemény-kutatásokat, és nem lenne tisztában népszerűsége, bizalmi mutatója folyamatos csökkenésével.
2015. június 17., 20:002015. június 17., 20:00
Amelynek következtében mára odajutottunk, hogy a politikusokba vetett bizalom jóformán az uzsorásokéval egyenértékű. És erről maga a politikai elit tehet. Speciális nyugdíj-kiegészítésük megszavazásával a parlamenti képviselők és szenátorok újabb támadási felületet teremtettek maguknak, magyarul: jól megrázták a pofonfát, aztán aláálltak.
Egyszerűen a választópolgárok arculcsapásának minősül luxusjárulékot biztosítani a törvényhozóknak abban az országban, ahol a demográfiai hanyatlás miatt a nyugdíjrendszer összeomlása fenyeget, és ahol az átlagnyugdíj a 200 eurót sem éri el.
Ráadásul a kezdeményezők ama indoklása is arcpirító, miszerint öregségi illetményüket fel kell zárkóztatni az EU többi országában alkalmazott juttatásokhoz. Elvégre a romániai választók nem azért küldték a parlamentbe őket, hogy saját megélhetésükről gondoskodjanak, hanem hogy az egész társadalom jólétét próbálják előmozdítani, és a hazai életszínvonal közelítsen a nyugati jóléti államokéhoz.
De miközben a honatyák „csak” a saját imázsukat rombolják, mások sokkal veszélyesebb játékot űznek. Törökországban végrehajtott térdműtétjével Victor Ponta miniszterelnök gyakorlatilag azt üzente a hazai pacientúrának, hogy a romániai orvostársadalom és egészségügyi ellátás megbízhatatlan.
Miközben mindenkinek alapvető joga ott igénybe venni egészségügyi szolgáltatást, ahol jónak látja (és ahol a pénztárcája megengedi), egy közjogi méltóságnak százszor is mérlegelnie kell, hol fekszik a kés alá. Különösen, hogy olyan beavatkozásról van szó, amelyből Romániában naponta tucatnyit elvégeznek.
Persze nem a kormányfő az első, nyavalyáit külföldön gyógyíttató román politikus, gesztusa azonban egyáltalán nem tesz jót amúgy is megtépázott tekintélyének. Ennél nagyobb baj lenne, ha mindez a hazai egészségüggyel szembeni bizalomra is rányomná a bélyegét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok magára hagyja Európát, sőt már ellenségének tekinti – ilyen apokaliptikus kommentárok hangzottak el annak kapcsán, hogy a Trump-adminisztráció közzétette Washington új nemzetbiztonsági stratégiáját.
December 10-e az emberi jogok világnapja, mivel 1948-ban ezen a napon fogadta el az ENSZ közgyűlése Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát.
Furcsa kétarcúságról tett tanúbizonyságot Nicușor Dan: először a normalitás ritka megnyilvánulásaként beismerte, hogy Románia még mindig korrupt – hogy aztán ugyanaznap a hagymázas nemzeti mitológia jegyében egy potenciális háborús bűnöst tüntessen ki.
Drámai ellentmondást kell feldolgozniuk az ukránoknak: miközben úgy tűnik, minden eddiginél közelebb kerülhet a fegyverszünet, azzal is meg kell barátkozniuk, hogy annak áraként biztosan le kell mondaniuk a korábbi területeik egy részéről.
Ha tényleg megvalósul Ilie Bolojan felvetése, nem lesz túlzás kijelenteni, hogy a költségvetési hiányt lefaragni próbáló román állam amolyan fordított Robin Hoodként viselkedik: elvenné az egyszerű polgárok pénzét, hogy aztán jól megtartsa saját magának.
Focidrukkernek lenni nem feltétlenül és nem csupán a játék szeretetét, a gólért való rajongást jelenti.
Régi, évek óta nagy kedvvel rágcsált gumicsont került elő ismét a költségvetési hiány lefaragásához szükséges kiadáscsökkentési javaslatok között az elmúlt hetekben: a parlament létszámának csökkentése.
Románia lakossága és politikai elitje nem szabálykövető társadalmat alkot: az emberek többsége keresi a kiskapukat. Az adócsalás felismerésében és a helyzet orvoslásában rejlik, miként lehet az ország gazdaságát megmenteni az összeomlástól.
Nicușor Dan kedden ismét egyeztet a négypárti kormánykoalíció vezetőivel a bírák és ügyészek speciális nyugdíjának ügyében, kétséges azonban, hogy sikerül-e kialakítani az államfő által meglebegtetett politikai kompromisszumot a pártok között.
Az amerikai csapatkivonásra adott egyes román reakciók alapján szinte már arra lehetett következtetni, hogy az Egyesült Államok az utolsó közlegényt is repülőre ültette, majd szívélyesen felkérte az oroszokat, hogy vegyék át a helyét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!