2011. augusztus 18., 09:132011. augusztus 18., 09:13
Mindenek előtt azt vizsgálnák: milyen mértékben írható ezeknek a politikusoknak a számlájára az illető ország gazdasági előmenetelét befolyásoló döntéseik, intézkedéseik következménye. És a cél az, hogy a felelősség megállapítása esetén a büntetés se maradjon el. Julia Timosenko ukrán exkormányfőt például azért tartóztatták le, mert a gyanú szerint évekkel ezelőtt a kijevi kormány felhatalmazása nélkül kötött Oroszországgal rendkívül előnytelen szerződést az orosz gázszállításokra, amivel 187 millió dolláros kárt okozott. Ugyancsak rács mögött van Ivo Sanader, Horvátország volt kormányfője, akivel szemben korrupciós vádak merültek fel, miszerint eurómilliós nagyságrendben sikkasztott el pénzt az államtól maga és a pártja számára.
Magyarországon eközben éles vita dúl a volt szocialista miniszterelnökök azzal kapcsolatos elszámoltatásáról, hogy kormányzásuk alatt megugrott az államadósság. A Fidesz azt szeretné, ha megtörténhetne a jogi felelősségre vonás Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon és pénzügyminisztereik ellen az államadósság 2002 és 2010 közötti növekedése, vagyis az ország gazdasági-pénzügyi mélypontra süllyedése miatt. Noha jogi szakértők szerint ellentmond a jogi kereteknek a visszamenőleges elszámoltatás, a kezdeményezés nagyon is logikus és helyénvaló. Hiszen igaz ugyan, hogy Gyurcsányék politikai felelősségét a választók megállapították a bukásukat eredményező tavalyi választásokon, de valahogy nincs az rendjén, hogy mentelmi joguk büntetőjogi értelemben kiterjed elhibázott gazdaságpolitikájukra is.
Hazai vizekre evezve ugyanez a helyzet például a román állam számára rendkívül előnytelen autópálya-szerződést aláíró Adrian Năstase exkormányfővel is, akinek elhibázott döntése az adófizetők pénztárcáját terheli. Márpedig a választópolgároknak elegük van abból, hogy a politikusoknak sohasem kell elszámolniuk tetteikkel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok