2010. március 29., 10:032010. március 29., 10:03
Kérdéses ugyanakkor, hogy valóban a használt F-16-os gépek beszerzése volt-e a legbölcsebb döntés. A hivatalos indoklás szerint az államkassza szűkös lehetőségei miatt döntöttek az amerikai felajánlás elfogadása mellett, ám ez – még ha részben igaz is – , nem igazán hangzik hiteles érvként. Úgy tűnik, politikai és nem gazdasági megfontolások állnak a döntés hátterében.
A használt F-16-osokat ugyanis fel is kell majd újítani, tehát további összegeket emésztenek fel, ráadásul élettartamuk még így is rövidebbnek ígérkezik, mint egy vadonatúj gépé. Nem véletlen, hogy az F-16-osok egyik legnagyobb riválisa, a Gripent gyártó svéd Saab máris panaszt emelt a döntés ellen. Persze a Saab frusztrációit elsősorban a remélt nyereség elúszása gerjeszti, hiszen egy ilyen kaliberű megrendelés bármely nagy nemzetközi gyártót évekre kihúzna a csávából.
A CSAT döntése nem is a Saab illetékeseinek lelkivilágában okozott rombolás miatt vitatható, hanem azért, mert a jelek szerint Bukarest (vagyis Băsescu) továbbra is úgy kíván regionális középhatalmi státust kibrusztolni magának, hogy kritikátlanul teljesít minden washingtoni elvárást, a titkos CIA-börtönök és a rakétapajzs egyes elemeinek befogadásától az Irakban harcoló román kontingens létszámának bővítéséig, sőt – lásd a vadászgépvásárlást – a nyilvánosan ki nem mondott vágyakat is siet kielégíteni.
Közben pedig nem törődik az esetleges uniós bírálatokkal. Márpedig az egyoldalú külpolitika visszaüthet, a Washingtontól való függés növelése még számos kellemetlenséget okozhat Bukarestnek. Nem csupán a használt F-16-osok esetleges rövidebb élettartama miatt, hanem azért is, mert mindez azt a látszatot keltheti, mintha európai államként Románia épp azokat hagyná figyelmen kívül külpolitikája alakításakor, akiktől mégiscsak a leginkább függ: a többi európai országot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok