VEZÉRCIKK – A védelmi kiadások növeléséről szóló, inkább imázsépítést szolgáló, semmint konkrét eredményekkel kecsegtető egyeztetés után Klaus Johannis államfő másodjára jóval érdemibb témában hívta konzultációra a pártokat: a választási törvények módosításáról, a pártfinanszírozási törvényről és a képviseleti mentelmi jog megvonásának könnyítéséről tárgyaltak.
2015. január 29., 20:342015. január 29., 20:34
Az elnök szerint mindez eredménnyel is járt, hiszen megegyezés született arról, hogy a most kezdődő parlamenti ülésszak végéig mindegyik megvitatott jogszabály módosulni fog.
Egy dolog biztos: a parlamenti választásokról szóló törvényt haladéktalanul módosítani kell, az ugyanis jelenlegi formájában egy olyan szörnyképződmény, amit a világ bármely egyetemének politológia tanszékén nyugodt lélekkel lehet elrettentő példaként oktatni.
A 2008-as választások előtt a „legyen reform, de minden maradjon a régiben” caragialei elve szerint véghez vitt módosítás nyomán az egyéni kerületes és az arányos rendszer olyan sajátos hibridje jött létre, hogy 2012-ben sikerült elérni azt a bravúrt, hogy voltak olyan választókerületek, ahonnan több honatya is mandátumot szerzett, példátlanul felduzzasztva ezzel a parlament létszámát.
Az ördög most is a részletekben rejtőzik. Bár egyes álláspontok szerint az angolszász rendszerű, tiszta egyéni kerületes rendszer stabilabb kormányzást tesz lehetővé, nem szabad engedni az arányosságból. Mint ahogy annak is meg kell próbálni elejét venni, hogy bármelyik párt a pillanatnyi érdekei, népszerűségi mutatói alapján próbálja átszabni a rendszert.
És ha már így beindult az egyeztetési gőzhenger, a magyar képviseletnek is addig kell ütnie a vasat, amíg tart a lendület. Az RMDSZ már az első megbeszélésen jelezte: paktumot akar a kisebbségi jogok minimumának a szavatolásáról. A szövetség egyik legfontosabb feladata most az, hogy napirenden tartsa a témát, és minél hamarabb nyílt állásfoglalásra késztesse az ügyben Johannist.
Hogy kiderüljön: lehet-e a választáson a magyarok bizalmát is élvező, német származású, önmagát azonban román nemzetiségűként meghatározó államfő támogatására számítani, vagy más eszközökkel kell a magyar közösségnek az őt megillető jogokat kivívnia.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!