2011. november 30., 09:432011. november 30., 09:43
Tulajdonképpen az idővel futunk versenyt, amikor megpróbáljuk felszámolni a romániai városokban sokezresre szaporodott gazdátlan kutyaállományt. Legyen szó akár megölésről, akár ivartalanításról, minél több ideig foglalkoznak egyetlen állattal a telepeken, szabadon kószáló társaiknak annál több idejük marad szaporodni. Nekünk pedig épp azt kellene megelőznünk, hogy további gazdátlan kutyák jöjjenek világra. A törvény kimondja: a befogott állatokat csak 30 nap elteltével szabad megölni. Ivartalanítás esetén viszont mindössze addig kell benntartani őket, ameddig az operációból fel nem gyógyulnak. Ez kanok esetén 2-3 nap, szukák esetén pedig 5-7 nap, tehát számolhatunk 4 napos átlaggal.
Tehát: ha egy önkormányzat létrehoz egy 100 férőhelyes telepet, amennyiben az ölés mellett dönt, havi 100 állatot képes „ellátni”, ha viszont inkább ivartalanít, elvileg havi 750 kutya további szaporodását akadályozhatja meg. Nézzük, a menhely egyhavi tevékenysége hogyan alakítja a szaporulatot, mondjuk a rákövetkező egy évben. Egy szuka kétszer fial egy év alatt, és összesen (átlagban) 10 kölyköt hoz a világra. Ha beleszámítjuk a kanokat is, elmondható, hogy egy gazdátlan kutya 5 utódot hagy maga után egy évben, ha korlátlanul szaporodhat. Amennyiben a menhelyen az ölést alkalmazzák, egyhavi tevékenység nyomán a következő évben 500 fővel csökken a szaporulat. Ha viszont ivartalanítanak, ez a szám 3750, amiből ha le is vonjuk a visszaengedett 750 állatot, még mindig 3000-rel csökken a kóbor kutyák száma, tehát a hatékonyság az előző hatszorosa. Gondolom, sokaknak most az jut eszébe, hogy: jó-jó, a hatékonyság jó dolog, de az ivartalanítás drágább módszer.
A tapasztalat azonban mást mutat: Szatmárnémetiben például több mint 400 lejébe kerülne az új törvény (és a sintérekkel megkötött szerződés) alapján az önkormányzatnak egy állat megölése, ugyanakkor az állatvédők 120 lejből megoldanak egy ivartalanítást. Utóbbi egyébként azért olcsóbb, mert a civilek hathatósan besegítenek. Engedni kell tehát az állatvédőket dolgozni. Nekem ugyanis meggyőződésem, hogy nem csak parlamenti és utcai tiltakozásra futja a lelkesedésükből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok