JEGYZET – A propagandisták alaptételét jól megtanulták és gyakorolják is nap mint nap: élen a miniszterelnökkel zengi a papagájhadosztály, milyen nagyon fejlődik, helyesebben fejlődött a három és fél évvel ezelőtti hatalomátvétel óta a gazdaság.
2015. szeptember 01., 22:282015. szeptember 01., 22:28
Kinőtte már a kistigris státusát is annyira, hogy – saját fülemmel hallottam! – azt is kimondta a füllentés egyik bajnoka, hogy maga mögött hagyta Németországot. Gondolom, a pártiskolán hetente írattak minden esetleg számba jövő funkcionáriussal röpdolgozatot olyan beugrató kérdésekkel megtűzdelve, hogy vajon hányszor kell nyilvánosan elmondani egy igazságtartalomtól mentes állítást ahhoz, hogy az emberek akár meg is merjenek esküdni a bejelentés igazára.
„Titkos forrásokból” tudom, hogy nincs egyetlen jó válasz, nem is lehet, hisz ahány ember, annyiféle megmondó stílus, a lényeg, hogy addig kell ismételni, amíg beáll a fentebb jelzett ideális állapot. Ha ezek után valaki azt hinné, leányálom egy pártalapon osztogatott hivatalt elfoglalni, csalódik. Tilos ugyanis az ismételgetett hazugságok közben nevetni, mert a bizalmatlan emberek még azt hinnék, nem igaz, amit épp hallottak.
Például az, hogy dübörög a gazdaság. Ha egy szőrszálhasogató megkérdezné, miért nem lehet hallani a dübörgést, rögtön megkapná a magáét, mondjuk azt, hogy a gazdaság dübörgése halandó füllel nem hallható. Azt csak a kiváltságosak érzékelik, ahogy az ultrahangokat a denevérek. Érvelni meg még ennyire sem lehet, mert a zaklatás miatt rögtön felhúzza a megmondó illető az orrát, jó esetben köszön, és már ott sincs. A bunkóbbja még köszönni sem szeret, egyszerűen csak megy, a kérdések pedig az egyik fülén be, a másikon ki. Utóvégre ezért van az embernek két füle, nehogy már bent maradjon valami a világ zajából.
De tulajdonképpen nem is a néma leventék hada a hibás, hanem a folyton kérdezőké: tudhatnák, hogy a réges-régi szokás szerint a minisztereket úgy választják ki, hogy bárhová, csak az esetleges szakmájuk közelébe ne! A klikkesedés ugyanis gyorsan bekövetkezhet, s akkor oda az egész szépen felépített propagandahazugság. Nem kell tudniuk a nem létező iparágakról, a szocreálrommá lett egykori gyárakról, a félbehagyott utakról, legföljebb ha valaki nagyon akar, tanulhat dübörögni, csak minél jobban csinálja, mert különben kidobják.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!