2012. június 15., 10:472012. június 15., 10:47
Ők azok, akiknek feltűnik, ha egy csapatnak jobban megy, és mivel az ismerőseik egy része a csapat drukkere, ő is megveszi magának a szurkolói mezt és sálat, és kijár a meccsekre, amelyek amúgy igazából nem is érdeklik. Az utóbbi néhány évben úgy jöttünk divatba mi, határon túli magyarok és határon túli területek is, mint egy népszerű labdarúgócsapat. Persze nem baj ez, hiszen volt olyan időszak, amikor bizonyos körök a létezésünkről sem vettek tudomást.
Ma viszont állami program keretében szervezik az elvileg legfogékonyabb korosztály, a diákok utaztatását a határon túli magyarok lakta területekre, ami jó ötlet, csak nagyon nem mindegy, mennyire alaposan tudják megismerni az itteni helyeket és embereket. Idegenvezető ismerősöm mesélte, hogy egy iskolai csoport kísérői ugyanazon nap alatt akarták megtekinteni Nagyvárad, Kolozsvár és Marosvásárhely nevezetességeit, majd további útjuk során Tamási Áron szülőházára is kíváncsiak voltak – de csak kívülről, mert bemenni nem volt idő. Igaz, ha már divatba jöttünk, akkor a felületesen tájékozott és tájékoztató médiaorgánumok esetében is erős a mezőny.
Az RTL Klub, amely eddig köztudottan nemigen foglalkozott a nemzeti ügyekkel, most hirtelen fölfedezte, hogy a Battonyától Nemesmedvesig terjedő vidéken túl is van élet. Utazási műsorukban bemutatják a Székelyföldet is. Rögtön az első adásban magabiztosan be is köszöntek, hogy akkor kezdjük székelyföldi körutunkat Székelyudvarhelyen, Hargita megye székhelyén. Szegény udvarhelyiek vélhetően azóta sem tudják, miért keresik ezek a hülye anyaországiak náluk a megyeházát.
De a határon túli ügyekben amúgy tájékozott közszolgálati csatorna is képes volt kijelenteni, hogy Nagyváradon található Erdély második legnagyobb gótikus temploma. Ami attól eltekintve, hogy nem Erdélyben járunk, hanem a Partiumban, nem második, hanem első az országban, és nem gótikus, hanem barokk, teljes mértékben megállja a helyét. De ha valaki jobban hisz a tévének, és a műsor nyomán mindenáron gótikát keres Nagyváradon, megoldjuk: legfeljebb elvisszük egy gótmetálklubba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok