2011. május 24., 09:372011. május 24., 09:37
De inkább sorolok néhány példát, mert úgy egyértelműbb lesz, mire is gondolok. Ott van például a telefonszolgáltatás – bármelyikről szó lehet –, ami ugyebár úgy működik meghibásodás, gond, probléma esetén, hogy hívni kell a bizonyos zöldszámot, majd jó eséllyel, miután minden népszerű és kevésbé népszerű slágert végighallgatott az ember a vonal végén, beszélhet egy román ajkú diszpécserrel, aki vagy ígéretet tesz arra, hogy orvosolják a problémát, vagy nem. Közben hiába tudja a panaszos, hogy az adott telefontársaságnak helyben is van irodája, diszpécsere, sőt szerelő munkásai is, amíg ők nem kapják „fentről”, a központból az utasítást, addig nem mehetnek el helyben a köpésnyire lakó klienshez kiküszöbölni a hibát.
De mondhatnám azt az esetet is, amikor kedvenc kisvárosomban porig égett egy műhely, mert míg becsengettek ama bizonyos 112-es segélyhívó számra, azonosították magukat, és elmondták, mi a probléma, illetve míg megint a központból riasztották a katasztrófa helyszínétől alig másfél kilométerre lévő helyi tűzoltóságot, eltelt majdnem húsz perc, ami alatt menthetetlenül tönkrement minden. Utóbb pedig pontosan hat órát állt a vasúti közlekedés a Csíkcsicsó–Déda útszakaszon, mert Gyergyószentmiklóson kisiklott egy mozdony. Amúgy hála Istennek, nem keletkezett sem anyagi, sem emberi egészséget sújtó kár, mindössze annyi történt, hogy a mozdony kereke lepattant a vágányról, majd a váltónál megállt az egész szerelvény. A helybéli pályamunkásoknak lett is volna megoldásuk a helyzetre, mint mondták, fél óra alatt orvosolták volna a hibát azzal, hogy egy másik mozdonnyal ellentétes irányba a sínre húzatják a szerelvényt, megjavítják a váltó esetleges hibáját, és mehet tovább az élet, vagyis a közlekedés.
Ám nem így történt, ugyanis éppen hat órát kellett várakozni, hogy a bukaresti „csentrála” létrehozzon egy bizottságot, ami aztán a helyszínre szállt, megállapította, amit a helyiek is megállapítottak, majd javasolta ugyanazt a megoldást, amit a helyi pályamunkások is javasoltak. S ezek után ne jusson eszembe az „arany korszak”, amikor tapsoltak és „hozsannáztak”, hogy az ötéves tervet négy és fél év alatt „teljesítettük”, közben szintén a „csentruból” jövő értékes útmutatás alapján órákat álltunk sorba fél kiló húsért.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!