2010. április 07., 10:082010. április 07., 10:08
Különösen a mostani időszakban, amikor nap mint nap, kíméletlenül kiütköznek a hazai társadalom legbetegebb ellátórendszerének, az egészségügynek a nyavalyái, amelyre az elmúlt húsz évben nagyon sokan felállítottak már diagnózist, hatékony gyógyírral azonban senki nem tudott szolgálni. Itt van mindjárt az egészségbiztosítási pénztár, a szaktárca és a háziorvosok között az idei keretszerződés miatt kirobbant vita, amelyről egészséges és beteg ember egyaránt jól tudja, hogy többnyire az alapellátás finanszírozásáról, azaz a pénzről szól.
Az anyagi szűkölködés azonban egy felelős kormány egyetlen tagja számára sem lehet mentség – különösen, ha olyan ágazatot irányít, mint az egészségügy –, márpedig tavaly decemberben, az RMDSZ kormányra kerülésekor Cseke Attila nagyon jól tudta, mekkora fába vágta a fejszéjét, amikor elvállalta a szaktárca irányítását. Rálátása volt például a válság kegyetlen hatásaira, és bevételi többletforrásként ezért ötölte ki a gyorséttermekre kivetendő adót, amiből végül semmi sem lett. Csakhogy az RMDSZ fiatal politikusa ebben az esetben már nem követhet el olyan hibát, mint a hamburgeradó teljesen előkészítetlen beharangozásával, vagyis – szűk államkassza ide vagy oda – megoldást kell találnia arra, hogy a nyugdíjasok és krónikus betegek „ne veszszenek oda” a biztosító-minisztérium-háziorvosok alkotta Bermuda-háromszögben. No meg reformokat is végre kell hajtania, hogy orvos és beteg ne kényszerüljön külföldre menekülni a hazai ellátás színvonala miatt.
Ellenkező esetben Cseke kíméletlenül szertefoszlatja az RMDSZ által önmagáról kialakított képet, miszerint a szövetség politikusai egytől egyig kompetens, bizonyítani vágyó szakemberek, akik mindenféle színezetű kormányban megállják a helyüket, hiszen magyarok. Arról nem beszélve, hogy a román kormány valamelyik magyar tagjának kudarca hirtelen lerombolná a szövetség és annak sajtója torz retorikáját, amely sokszor úgy állítja be a szövetséget, mintha ellenzékben volna, és a kormányzat helyenkénti inkompetenciáiért, hibáiért őt nem, csak a román partnert terhelné a felelősség.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok