2011. április 07., 10:042011. április 07., 10:04
Olyan bájosak... Nem? Pedig azok, hiszen az ember legalább néhány másodpercig egy rózsaszín ködben leledzhet, azt érezve, hogy utolérte, sőt egyenesen elütötte a szerencse, hiszen lám-lám „A NAGYOK” mennyire gondoskodnak róla. Aztán egyenes arányban azzal, ahogy a rózsaszín köd oszlik, az is derengeni kezd, hogy a gondoskodás csupán arra irányul, nehogy véletlenül megpenészedjen a zsebünkben lapuló kevéske pénz. Hogy jártam a minap, például? Egy kellemes, ismerősnek tűnő női hang felhívott és közölte, hogy 70 százalékos kedvezményben részesített az általa képviselt üzlet.
Mi több, a terméket egy-két napon belül házhoz is szállítják, nekem semmi mást nem kell tennem, csak azt az icike-picike 30 százalékot kifizetnem az áru átvételekor. El nem képzelik, mennyire meghatódtam a páratlan szerencsétől, majdnem könnyeket hullattam, egészen addig, amíg ki nem derült, hogy az aprócska kifizetni való „nem nagy összeg”: kilencszáz lej. Elsőre azt hittem, hogy minden bizonnyal félreértettem valamit, hiszen az, ami parányi összeg, mégsem lehet egyenértékű azzal, amit sokan egy hónap alatt (vagy az alatt sem) keresnek meg. Aztán miután pontosítottak, illedelmesen megköszöntem, hogy pár percig azt hihettem, „hű, mekkora szerencse ért”, és el is feledkeztem az esetről egészen addig, míg a minapi sajtótájékoztatón dezsávűérzésem támadt. Itt ugyanis azt próbálták elmagyarázni az újságíróknak – hárman is –, hogy cégük mekkora erőfeszítéseket tesz azért, hogy megkönnyítse a fogyasztók dolgát.
Például pénzbefogadó automatákat szereltet fel a város különböző részein, hogy a nagyra becsült fogyasztónak el se kelljen mennie az ügyfélszolgálati irodába fizetni a szolgáltatásért. S mindezért a fogyasztónak semmi mást nem kell tennie, csak egy bizonyos banknál számlát nyitnia, ahová aztán hordhatja – akár egy másik bank másik megnyitott számlájáról – zsákban, összegyűrve is a pénzt. Ha netán ez a változat nem tetszene, akkor egy másik bankban éppúgy fizethet a fogyasztó, mint az ügyfélszolgálatnál. Illetve folyamatban van olyan modern, 21. századi lehetőség is, miszerint egyetlen szavunkra a bank teljesen „önműködően” legombolja minden hónapban a számlaértéket, bár ennek megvan a hátránya is, mert ha alacsony küszöböt állapítunk meg, kiderülhet egy idő után, hogy nem is fizettünk. Szóval, értik ugye, miről van szó? Ügyfélszolgálatnál, bankban vagy on-line – teljesen mindegy: CSAK FIZESS! Csak most, csak Ön!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
szóljon hozzá!