VEZÉRCIKK – A David Cameron miniszterelnök vezette Konzervatív Párt jelentős győzelmet aratott a brit parlamenti választásokon, de az előzmények alapján kijelenthető: a neheze csak most következik mind a Downing Street 10. alatti hivatalában újabb öt évet töltő kormányfő, mind Nagy-Britannia, mind pedig az Európai Unió számára.
2015. május 10., 19:102015. május 10., 19:10
Cameron ugyanis azzal nyert választást, hogy megígérte: új alapokra helyezi hazája és az EU kapcsolatait, újra kívánja tárgyalni az uniós alapszerződést, 2017-ben pedig népszavazást ír ki a brit EU-tagságról.
A brüsszeli bürokraták brit ügyekbe való beleszólását hagyományosan rossz szemmel néző polgárok vevők voltak erre a retorikára, amelyet egyébként nem csupán elvi okok indokolnak, hanem az is, hogy megjelent a politikai porondon egy, az euroszkepticizmust és a bevándorlás korlátozását hivatalos doktrínává emelő párt, a UKIP, amelynek kapcsán úgy tűnt: a konzervatívoktól szipkázhat el szavazókat.
Ezért „keményített be” Cameron, és az eredmény őt igazolta, hiszen az eddigi koalíciós kormányzás helyett most egyedül alakíthat kormányt. A választók eddigi koalíciós partnerét, az európai ügyekben inkább Brüsszel-párti liberális demokratákat büntették, és a Munkáspárt sem bizonyult életképes alternatívának – még Skóciában sem, ahol eddig hagyományosan jól szerepelt.
A skót felföld lakói azonban úgy döntöttek: ha tavaly ugyan a többség el is vetette a függetlenséget, érdekei képviseletét immár nem a londoni establishment részét képező baloldaliakra, hanem a Skót Nemzeti Pártra bízza.
Cameronnak most a brit–EU- és a brit–skót viszonyban is ügyesen és taktikusan kell lavíroznia. Kérdéses, hogy az eddigi bírálatok ellenére valóban ki szeretné-e léptetni országát az EU-ból, hiszen annak gazdasága ezer szállal kötődik az Unióhoz, és sokat nyer az uniós tagságból. Az azonban, ha a maradás fejében sikerül rugalmasabbá tenni Brüsszel és a tagállamok viszonyrendszerét, nem csupán London számára járhat nyereséggel.
A skót kérdés rendezése sem lesz könnyű, de Cameron kijelentése, miszerint a lehető legmagasabb szintű, pénzügyi hatásköröket is magában foglaló önállóságot kívánja Skócia számára biztosítani, ígéretes. És példaértékű.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
szóljon hozzá!