2009. március 30., 11:232009. március 30., 11:23
Az e hétvégi meglepetés viszont éppen az, hogy kiderült: ez nem így van. Gyurcsány egyszerűen fejest ugrott a semmibe, és alaposan elszámította magát: az MSZP képtelen volt olyan kormányfőjelöltet találni, aki alkalmasnak is tűnt, és vállalta is volna a hálátlan feladatot, az SZDSZ pedig láthatóan nem igyekezett véget vetni a szocialisták – és Gyurcsány – agóniájának.
Sőt gerjesztette is azt azáltal, hogy egyetlen jelöltet sem talált alkalmasnak. Gyurcsány blöffje tehát nem jött be, és ezt már nem nyelhették le az MSZP másodvonalbeli vezetői. Miután a zseniálisnak gondolt húzás bedőlt, rájöttek, hogy Gyurcsánnyal az élen csak még mélyebbre süllyedne a párt, ezért gyorsan léptek, és a ballaszttá vált leszerepelt vezért átdobták a korláton. Így most úgy tűnik, Gyurcsány Ferenc politikai karrierje gyakorlatilag véget ért – szombati, a hazaárulózó tüntetők gyűrűjében történő, vesszőfutásszerű távozása az elnökségi ülésről, amelyen a leváltásáról döntöttek, sorsszerű és jelképértékű lezárása annak a korszaknak, amely egy agilis, bizonyítási vágytól hajtott, rögeszmés reformlázban égő, ám az országot kilátástalan gazdasági és politikai helyzetbe manőverező politikusról, a soha meg nem valósuló ígéretekről marad emlékezetes.
A megoldás kulcsa az SZDSZ kezében van: a Gyurcsánytalanított MSZP jelöltjének támogatásával biztosíthatja a balliberális oldal kormányon maradását. Ezzel ugyan csak a vergődést hosszabbítaná meg, de az Orbán visszatérésétől való félelem elegendő ok lehet arra, hogy a támogatás mellett döntsenek. Amire Orbán amúgy a kettős állampolgárság biztosításának az SZDSZ szemében vörös posztónak számító ígéretével rá is játszott. Nem kizárt, hogy Orbán elhamarkodott hétvégi nyilatkozata is sokat nyom majd a latban az SZDSZ döntésének meghozatalakor.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Olyan világban élünk, amelyben a magunkfajta ember egyre gyakrabban felteszi a kérdést, hogy normális-e az, amit tapasztal. A teljesség igénye nélkül néhány példát említenék, hogy némi következtetést vonhassak le.
Látogatottsági adatok