2012. augusztus 13., 09:482012. augusztus 13., 09:48
A nyugati kancelláriákon manapság az olyan, a demokratikus értékrenddel hadilábon álló rezsimekkel említik egy lapon a bukarestit, mint a teheráni, damaszkuszi vagy a phenjani, ami annak tudható be, hogy május, azaz a balliberális pártszövetség hatalomra kerülése óta a román fővárosban székelő külföldi nagykövetségek folyamatosan küldözgetik haza a vészjelzéseket.
No meg persze annak, hogy a tavaszi parlamenti puccs óta Victor Pontáék még a látszatát sem igyekeztek fenntartani annak, hogy demokratikus úton kívánják átvenni a kormányrudat a jobboldaltól, hanem mindössze néhány hét alatt kívántak megszerezni maguknak mindent. Eközben pedig – ahogy az nap mint nap bizonyítékokkal alátámasztva kiderül – nem válogattak a törvényes, valamint illegális eszközökben: a számukra kudarccal végződött népszavazás esetében például legszívesebben polgárok tízezreit nyilváníttatnák halottnak vagy kitelepültnek, csakhogy érvényes legyen a referendum, és megszabaduljanak nyugodt hatalomgyakorlásuk utolsó akadályától, Traian Băsescutól.
Ámde a balliberális oldal praktikái egyre többször verik ki a biztosítékot Brüsszelben és Washingtonban, fékezve az USL gátlástalan nyomulását. Az Európai Bizottság elnökének sokadik figyelmeztető levele, az amerikai kormány különmegbízottjának Bukarestbe szalajtása mind azt bizonyítja, hogy Románia nyugati partnerei tisztában vannak a regnáló román kormány minden egyes szándékával és az intézkedései mögött rejlő veszélyekkel, és keményen kordában kívánják tartani a Victor Ponta–Crin Antonescu alkotta tandemet.
Az USL vezetőinek ítélőképességéről árulkodik, hogy a sorozatos nemzetközi intéseket a „jó kisebbségi”, Klaus Johannis miniszterré avanzsálásával próbálták tompítani. Szeben szász polgármesterének elutasító válasza is azt bizonyítja: ilyen olcsó trükköknek sem Berlinben, sem Brüsszelben nem dőlnek be.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok