2013. január 29., 08:372013. január 29., 08:37
Annak idején az MSZP azzal buzdította a nemmel való szavazásra a választókat, hogy 23 millió román fogja elözönleni a magyar munkaerőpiacot. Nyolc év távlatából is nyilvánvaló: mindez akkora hazugság volt, hogy neki lehet támaszkodni, ennek ellenére a szocialisták még manapság is újrajátsszák a lejárt lemezt, újabban Miskolcot féltve a „románul beszélő erdélyi magyaroktól”.
Brit politikusokon ugyanilyen hisztéria lett úrrá annak kapcsán, hogy 2014-től megszűnik a román és a bolgár bevándorlók munkavállalási korlátozása a szigetország munkaerőpiacán. A májusi helyhatósági választásokra készülődő pártok folyamatosan azt sulykolják, hogy százezrével – sőt egyesek szerint milliószámra – kelnek át a kelet-európaiak a La Manche csatornán a korlátozások jövőre esedékes felszámolását követően.Ha igaz, a londoni kormány többek között annak bizonygatásával próbálja elrettenteni őket a bevándorlástól, hogy Albionról nemcsak állítják, hogy ködös, de a valóságban is az…
Persze a britek félelme nem minden alap nélküli, nem kerülte el az ő figyelmüket sem, hogy az elmúlt évtizedben csak Olasz- és Spanyolországban mintegy kétmillió román telepedett meg, ugyanakkor a kontinens nyugati felének társadalmai körében elsősorban a külföldiek által elkövetett bűncselekmények keltenek ellenérzést a bevándorlókkal szemben. Viszont nyilvánvaló, hogy a munkaerő-áramlással kapcsolatos vita szoros összefüggésben áll a szigetország egyre markánsabb, gazdasági és politikai okokra visszavezethető EU-szkepticizmusával, amelynek belátható időn belül az Unióból való kifarolás lesz a vége.
A britek tehát tisztességesebben járnának el, ha nagy unióellenes késztetésüktől vezérelve egyszerűen kilépnek az EU-ból, és nem ágálnának folyton a szabad mozgáshoz és munkavállaláshoz való alapvető jog ellen. Pláne, hogy a kelet-európaiak ostorozása közben a brit tengerentúli területek polgárainak szabad bejárást biztosítanak országukba.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.