Páváskodása buktatta le az angol bankautomatákat fosztogató bákói banditák főfejesét: nem állta meg, hogy ne dicsekedjék el országnak-világnak, milyen jól megy az ő dolga Albionban – a britektől elrabolt pénzen.
2013. június 26., 09:192013. június 26., 09:19
Most aztán eheti egy ideig a néhai világbirodalom ingyenkenyerét valamelyik hűvös-rácsos zugában a ködös országnak, de amilyen a hasonló izomagyúak gondolkodása, talán még büszke is lesz, hogy kenyérre sem kell költenie. És örvendezni fog, hogy nem fizettek be neki az angolok egy repülőjegyet moldvai szülőhelyére, mert ott egyrészt kedvezőtlenebb az egy főre eső bankautomaták aránya, másrészt sokkal kevesebb és gyengébb paritású pénzzel béleltek, mint a szigetországi rokonmasináik.
Erről az illetőről úgy érzem, már nem sokat fogunk róla hallani. Nem úgy, mint az elhíresült futballgururól, aki a nyájterelgetést telkek csereberéjére váltotta, az akolból egy giccsparádévá maszkírozott palotába huppant, alakított pártot is, majd kirepült egy kicsit az európai fővárosokba képviselkedni, de amikor látta, hogy ott nem igazán vevők a csípő- és fenéklengető járkálásra, hazatért a szabadelvűség bajnokaként erősíteni a parlamenti sereget. Beszélt összevissza, aztán hirtelen rávarrták másoknak is a vétkeit és leültették.
De aki ilyen luxushoz szokott alak, nem alhat akárhol, nem ehet akármit, neki kijár mindenben a fényes, végeredményben a latin szónak ez a helyes fordítása. És kapott olyan felszereltségű cellát, amit sok szerényebb család megirigyelne, és még a magasságos egyházi személyek is elzarándokolhattak hozzá beszélőre, nem azért, hogy szokják a levegőt, hanem mert a számolatlanul odadobott pénzkötegeket igazán nem veti meg egyetlen igazhitű sem. Naponta hírlelik, mit evett, mit mondott, kivel találkozott, szóval tűz a börtönfény hétágra.
Bár mostanában mintha egy kicsit elhomályosulna ez a ragyogás, mert a fényből a többi focigurura is hull majd a sugarakból. Jómagam még az átlagos szurkolónál is kevésbé tudom, hogyan állnak a labdarúgás tabellái, de amit hébe-hóba hallok, abból már rég leszűrtem, hogy csakis a drukkereket sajnáljam. Akik jóhiszeműen őrjöngenek, kiabálnak, ha kell, verekednek is csapatuk győzelméért, miközben mások a háttérben keverik a kártyákat, számolják a pénzeket, és tükör előtt gyakorolják az angyali arckifejezéseket, hogy majd a nyilvános szereplésen jó legyen az alakítás. Ez most lesz talán. Bár mifelénk soha semmi sem igazán biztos.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!