Ugyanakkor ha egy-két információt ki is szivárogtatnak, annak túl sok hitelt nem adhatunk, mivel a nemzetközi hitelezők hamarosan Bukarestbe érkező küldöttsége laza csuklómozdulattal húzhat át minden olyan javaslatot, amely nem nyeri el a tetszését.
Ahhoz azonban nem kell ismernünk a büdzsé tervezetét, hogy egyértelműen leszögezhessük: az idei sem lesz még a valós gazdasági fellendülés és az ezzel járó, számottevő béremelések éve. Erre enged következtetni Victor Ponta kormányfő napokban tett kijelentése is, miszerint Romániának idén 5 milliárd lejt kell a büdzsé számára megtakarítania. Hogy mégse csak a spórolásról szóljon az idei esztendő, a miniszterelnök azzal az ötlettel rukkolt elő, hogy 2,5 milliárd legyen a konkrét kiadáscsökkentés, a visszamaradó részt pedig pluszbevételekből kellene előteremteni.
Az ötlet jó, csak a meglebegtetett eszközök nem biztos, hogy célravezetők. A gazdasági válság immár hatodik évében pluszadókat kivetni, illetve a beruházásokra szánt keretet megnyirbálni ugyanis a lehető legrosszabb eszköz lehet. Ez pedig már az elmúlt években is bebizonyosodott, de úgy látszik, sem a romániai politikum, sem a nemzetközi hitelezők nem akarnak tanulni az elkövetett hibákból. A járható út inkább az lenne, ha az állam a lehető legszigorúbb eszközökkel fellépne a nagyadósok ellen – olyan is akad ugyanis közöttük, akinek elmaradása többmegyényi területről befolyó átalányadónak felel meg. A beruházások terén sem a lemondásnak kellene a hívó szónak lennie, hanem az európai uniós források minél hatékonyabb lehívásának, hiszen ezáltal nemcsak a tervezett óriásberuházások valósulnának meg, hanem új munkahelyek teremtődnének, fellendülne a forgalom, s mindez újabb bevételeket generálna a költségvetés számára. Azt, hogy melyik utat választják a kormány és a hitelezők képviselői, még nem tudni. Remélhetőleg nem az előzetes bejelentésekre épül majd a büdzsé végleges változata.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Van az erdélyi magyar sajtónak (is) egy szelete, amelyik előszeretettel állítja magáról, hogy független, ezt a státust önmeghatározásként használja, ami értelmezése szerint automatikusan maga után vonja a szakmaiság és az igazmondás nonpluszultráját.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) rekordgyorsasággal találta meg, milyen, az ország polgárainak jóléte szempontjából fontos témában rontson neki az újonnan beiktatott Niculescu–PSD-kormánynak. És ez mi más is lehetne, mint egy jó kis magyar ügy?
Bukarestben újra elővették a vonalzókat és az Excel-táblázatokat, hogy átrajzolják Románia közigazgatási térképét. A magyar érdekképviselet a dán modellel példálózik és helyi népszavazásokat vet fel.
Fél füllel hallgatom a híreket. Fél évnyi kormányválság után beiktatták az új miniszterelnököt és minisztereit, akik ígéreteket tettek, hogy ők aztán megmutatják a tutit. Vége a nyomorúságnak csodálatos országunkban, közeledünk a Kánaánhoz.
Luca Niculescu kormányának megalakulása nyomán jelenleg annyi jelenthető ki pozitívumként, hogy az ország élén végre teljes jogkörű kormány áll – ám a politikai bizonytalanság ettől még nem lett sokkal kisebb.
Állva utaznak a kolozsvári buszon. Kora délelőtti forgalom. Ülőhelyek akadnának, de a két srác áll.
Szinte mindegy, kit kérdez az ember arról, hogyan boldogul a munkahelyén, mert mindenhonnan ugyanazt a választ kapja: kevesebb a forgalom, kevesebb a szerződés, kevesebb az ügyfél, és akik még megmaradtak, azok is jóval kevesebbet vásárolnak.
Ha valaki úgy érezné, hogy Donald Trump amerikai elnök éppen a moszkvai gyors elé lökte Volodimir Zelenszkij ukrán államfőt és európai szövetségeseit, az azért lehet, mert a jelek szerint tényleg ez történt.
Édesapám, Ábrám Sámuel nyugdíjas református lelkész életének 93. évében eltávozott közülünk.
Reméljük, nem jutunk oda, hogy bár elvileg könnyebb, észszerűbb és az ország számára kevésbé megrázó kormányt alakítani, mint előre hozott választásokat tartani vagy az államfőt felfüggeszteni, mégis utóbbiak valamelyike valósul meg hamarabb.
Látogatottsági adatok