VEZÉRCIKK – A bizalom visszanyerésével, egy markánsabb újratervezéssel biztosítható a magyar közképviselet jövője Kelemen Hunor szerint.
2015. március 03., 20:322015. március 03., 20:32
Az elmúlt időszakban sokat hangoztatott új irányvonal tavaly december óta körvonalazódik, amikor az RMDSZ döntéshozói – addig rájuk nemigen jellemző módon – engedtek a kívülről érkező, majd belül is hamar erőre kapó nyomásnak, és kiléptek a kormányból.
Ez volt az a pont, amikor hosszú idő után a szövetséghez kritikusan viszonyulók is úgy érezhették, az erdélyi magyarság legerősebb érdekvédelmi, illetve kizárólagos parlamenti képviselete őket is meghallgatja. Az újratervezésből még semmi sem valósult meg a jól csengő nyilatkozatokon túl, ami alapesetben érthető lenne, hiszen áprilisban pártelnökválasztás lesz, a változtatások pedig jól mutatnak egy új kezdet céljai között.
A számonkéréssel még várhattunk volna, ha ez a fránya székely szabadság napja nem rondít bele az újratervezést menyasszonyt megillető titokzatossággal előkészítő szövetség levesébe. Csakhogy sajnos a jogsértés megtörtént: a marosvásárhelyi felvonulást betiltották, a rendezvényt lefújták, a párt kerítésén túli világra újfent magasról tevő RMDSZ pedig távolságtartó, nemtörődöm, nem az én dolgom magatartásával mindent lerombolt, amely épülni látszott közte és kritikusai messze nem elhanyagolható tábora között.
Kelemen Hunoréknak fel kellene ismerniük, hogy a szövetséggel szembeni bizalomvesztést nem a tenni akaró kritikusok okozzák, hanem éppen fordítva: a legfőbb érdekvédelmi szervezetünkbe vetett hit fokozatos gyengülése, a meghunyászkodó politika által táplált mélységes csalódás kényszerít sokakat közönyös vagy ellenlábas szerepbe.
A mai kiábrándító helyzet a neptuni napernyők alatt fonnyasztott tulipán terméketlen földjéből nőtte ki magát – már-már úgy tűnik, mintha a székely szabadság napjának tabuként kezelése is egy szánalmas paktum egyik kitétele lenne.
Bárcsak ne lenne igazunk: ezt mi sem bizonyítaná jobban, mint egy sürgős újratervezés, amelynek részeként az RMDSZ csatlakozna a négy másik erdélyi magyar politikai szervezet által most meghirdetett március 10-ei székelyföldi tüntetésekhez.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
szóljon hozzá!