VEZÉRCIKK – Minél többször hangoztatják valamiről manapság, hogy multikulturális, annál inkább gyanítható, hogy igazából nem az.
2015. szeptember 30., 22:092015. szeptember 30., 22:09
Mintha a jól csengő elnevezés szajkózása csak úgy, magától valós tartalommal töltené meg az amúgy üresen pangó fogalmat, és parancsszóra feledtetné a hiányosságokat, sérelmeket, hazugságokat. Olyan, mint a megszámlálhatatlan multivitamin-készítmények, amelyek gyógyító ereje túlnyomórészt placebohatásukban rejlik: mivel azt mondják, hát elhisszük, hogy fittebbek, egészségesebbek, boldogabbak leszünk, ha bevesszük.
Azt azonban nem vesszük be, hogy Marosvásárhely ma a multikulturalizmus zászlóvivője Romániában. Mert attól, hogy közel fele-fele arányban lakják románok és magyarok, a Bolyaiak városa még nem a béke szigete, sőt: példamutató együttélés helyett két külön, egymással párhuzamos világnak ad otthont, miközben a kulturális és nemzeti sokszínűség tényleges elismerése, felvállalása helyett folyamatos erőfitogtatások, vegzálások, jogtiprások színtere, ahol nem a megoldást keresik a különböző etnikai problémákra, hanem újabb és újabb konfliktust gerjesztenek.
Addig, amíg a kisebbség nem érzi azt, hogy egyenjogúként kezeli a többség, nem tud élni a multikulturalizmus valós vívmányaival. Pedig a város éppen ezekre építve válna Európa kulturális fővárosává – legalábbis ezzel reklámozza magát, és a késésben lévő projektvezetők nagyon remélik, hogy a döntéshozók be is veszik a jól csengő szlogeneket. Mit számít, hogy a kreáció alapjaiban inog. Hiszen már a pályázat bemutatásán bebizonyosodott, hogy az előterjesztés felelősei lufikat eregetnek – elég volt csak a mozgalom hivatalos honlapjára kattintani, amely egynyelvű tartalommal indult.
Természetesen itt is eljátsszák ugyanazt, amit a multikulturalizmus másik „védőbástyájában\", az ifjúsági fővárosi címmel büszkélkedő Kolozsváron: nem volt elég idő, bocs, de meglesz. Igaz, 2021-ig még sok idő van: addig biztos utolérjük azokat, akikkel papíron együtt rajtoltunk a közös cél felé, csakhogy a valóságban minduntalan tiltásokkal, bírságokkal, perekkel vetnek gáncsot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!