2010. június 25., 13:222010. június 25., 13:22
Pedig a jelenlegi gazdasági helyzetben – és nem csak – az lenne az állam érdeke, hogy etnikumtól függetlenül összes polgára számára megteremtse a szükséges feltételeket ahhoz, hogy gyarapodjon, vállalkozzon, és ezáltal adói révén az államkasszát is gazdagítsa. A bukaresti politikum Székelyföld-fóbiás része ott hibázik, hogy miközben attól tart, az önálló székelyföldi fejlesztési régió mintegy enklávéként áll majd az ország közepén mint a revizionista magyarok ötödik hadoszlopa, a régió egységes fejlődésének akadályozásával az egész országnak, így a román többségnek is rosszat tesz.
A Székelyföld mint hagyományos és jellegzetes sajátosságokkal rendelkező régió létének tagadása nem csupán azért ostobaság, mert egyenértékű azzal, mintha valaki azt tagadná, hogy a víz nedves. Hanem azért is, mert csak azért, hogy a magyaroknak ne legyen jó, továbbra is fenn akarnak tartani egy olyan, mesterséges és életképtelen régiót, amelyben a székely megyéket olyan megyékkel zárják össze, amelyekhez sem történelmileg, sem kulturálisan nincs sok közük, viszont lényegesen fejletlenebbek azoknál. Ezzel pedig csak a nyomort és az egyenlőtlenségeket termelik újra.
Azt ugyanis egyre többen ismerik el, hogy téves az az elmélet, miszerint egy fejlesztési régión belül a fejlettebb megyék maguk után húzzák a kevésbé fejletteket. Sőt kiderült, hogy ez épp fordítva van: a már eleve előnynyel indulók tudják könnyebben megfizetni a jobb szakembereket és előteremteni a pályázáshoz szükséges önrészt, ráadásul rendszerint lobbierejük is nagyobb. Mármost föltehető a kérdés, ki minősül a haza ellenségének? Az, aki azt szeretné, hogy az ország minden vidéke adottságainak és hagyományainak megfelelően gyarapodjék, vagy az, aki mesterségesen fenntartaná bizonyos régiók versenyhátrányát, rontva ezzel az egész ország teljesítményét, csak azért, mert ott történetesen más etnikumú közösség lakik?
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok