2010. július 26., 10:482010. július 26., 10:48
Sokan azt várták, hogy az új magyar miniszterelnök majd odacsap a tusványosi színpad asztalára, és erélyes hangon követel székelyföldi területi autonómiát, önálló állami magyar egyetemet, hasonlókat, a régi-új román államfő pedig nemkívánatos személynek nyilvánítja a Fidesz elnökét az Olt-parti üdülővárosban, de legalábbis ismételten a magyarok figyelmébe ajánlja Románia alkotmányának első cikkelyét.
Nem véletlen azonban, hogy a tavalyi Tusványos puskaporos légkörével ellentétben idén szívélyes, mondhatni békebeli hangulat jellemezte a két politikus székelyföldi szereplését. Mindketten maguk mögött tudják már azokat a politikai megmérettetéseket, amelyek miatt egy évvel ezelőtt még nem kerülhették el, hogy ne foglaljanak állást nyílt színen a két ország kapcsolatában vita tárgyát képező kérdésekről. A nyolc év után ismét hatalomra került Orbán Viktor és a hatalmát 2015-ig bebetonozó Traian Băsescu azonban ezúttal azt igyekezett üzenni hallgatóságának, hogy a választási csatározásokkal együtt véget ért az az időszak is, amikor nyilvánosan folytatnak vitát egymással olyan ügyekről, amelyeket egyikük megvalósíthatónak lát, a másik viszont alkotmányellenesnek.
Mindketten azt próbálták kifejezni: a normalitás beköszöntével kecsegtethet a két ország, a két nép viszonyában, hogy a hivatalban lévő magyar kormányfő, a román elnök és az EP erdélyi magyar alelnöke – először 1989 után – nyakkendő nélkül, nyárias viseletben látogat el egy magyar szabadegyetemre. Persze a kényes kérdések, a nézeteltérések egycsapásra nem oldódnak meg, jó példa erre, miként reagált a román politikai osztály Tőkés László ártatlan Koszovó–Székelyföld-párhuzamára. A bukaresti előítéletek, a magyarokkal kapcsolatos hisztériakeltés tompítása terén viszont egyértelműen hasznosabb a tusványosi modell szerinti nyílt „lapjárás”, mint az RMDSZ-féle hamiskártyás politika, amely kormánypozícióban mindanynyiszor populizmusnak tünteti fel az autonómia emlegetését.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok