2012. április 27., 10:402012. április 27., 10:40
Legalábbis erre utal, hogy a hét elején Elena Udrea PDL-alelnök azt nyilatkozta: ha az indítvány átmegy, az államfőnek az ellenzék jelöltjét, Victor Pontát kell kormányalakításra felkérnie, és kiszivárgott információk szerint a PDL többi vezetője is hasonlóan gondolkodik. Mintha az lenne a levegőben, hogy a PDL nem vagy csupán alig bánná, ha megbukna az Ungureanu-kormány. Bár tény, hogy kormányon lenni általában jobb, mint ellenzékben, ez rendszerint az adott helyzettől függ.
A PDL vezette kormány népszerűsége a megszorító intézkedések miatt a padlón és csúnya választási vereség előtt áll. Ha ez nem lenne elég, a mostani bizalmatlansági indítvány fő indoka az, hogy – az RMDSZ nyomásának engedve – a PDL belement abba, hogy kormányhatározattal hozza létre a MOGYE magyar karait, miután az egyetem magyarellenes vezetése erre nem volt hajlandó. Az ellenzék pedig egy ideje folyamatosan szítja a magyarellenes indulatokat, a kormányrendelet pedig újabb jó ürügy egy soviniszta indíttatású akcióra. Ez persze nem jelenti azt, hogy a PDL annyira magyarbarát lenne, ellenzékből valószínűleg ugyanúgy bírálná a rendeletet, mint az USL, viszont eddig rászorult az RMDSZ támogatására a koalíció fenntartása érdekében.
Most viszont egy magyar ügy miatt került hurokba a feje, és kérdéses, nem gondolják-e úgy a PDL illetékesei, hogy kényelmesebb a vitatott magyar karokkal együtt bukni és átadni a stafétát az izgága, a politika világában ügyetlenül mozgó Victor Pontának, hagyva, hogy a választásokig hátralevő fél évben leégesse magát kormányfőként.
Persze a nagykoalíció három évvel ezelőtti felbomlása utáni elnökválasztás megmutatta: nem mindegy, melyik párt birtokolja a választásokat megszervező és lebonyolító belügyi tárcát, de a PDL esetleg bízhat abban, hogy amíg ők ellenzékben vannak, a népharag az USL-kormány ellen fordul. Ráadásul az, hogy melyik párt jelöltje kap kormányalakítási felkérést, továbbra is a PDL mentorán, Traian Băsescu államfőn múlik.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.