2010. január 19., 10:282010. január 19., 10:28
A szociáldemokrata elnök azonban nem ilyen kategória, az ország egyik legnagyobb pártja vezetőjeként rá nagyobb felelősség hárul, mint másokra. Ne legyünk igazságtalanok: washingtoni nagykövetként, majd a Năstase-kormány külügyminisztereként Geoană nem teljesített rosszul, amióta viszont 2005-ben átvette a PSD irányítását, folyamatosan bizonyítja, túl nagy falat számára a tisztség. Hibázni persze mindenkinek szabad, a sorozatos baklövések azonban a politikában megbocsáthatatlanok.
Geoană egyaránt képtelen megfelelni a baloldali alakulatot reformálni kívánó, illetve a posztkommunista múlt megkövesedett ideológiáját képviselő, Iliescu fémjelezte szárny elvárásainak, gyengeségén túlmenően ugyanakkor olyan szarvashibákat követett el az államfő-választási kampányban, amelyek derékba törték karrierjét.
De tanulni sem képes önhibáiból: miután kihívóan grasszál a forradalom városában, a kommunistaellenes Temesváron, titokban ellátogat a kétes hírű médiamágnáshoz, majd napokig az államfőválasztás elcsalásáról beszél, ezúttal előáll az X-Aktákba illő összeesküvés-elmélettel, miszerint Băsescunak természetfölötti energiák, okkult erők bevetésével sikerült legyőznie őt. Semmi baj nincs az ezotériával, elvégre mindenki abban hisz, amiben akar, ám amikor vezető politikus ibolyakék pulóverekkel és titokba burkolózó, a rivális politikus megrendelésére az ellenfél energiáját elszippantó mágusokkal próbálja elhárítani magáról a kudarc felelősségét, akkor ott nagy baj van.
Nagy a gyanúm, hogy a PSD berkeiben az ibolyaláng-elmélet jelentette az utolsó cseppet a pohárban, és a párt belső energiái fáradhatatlanul azon munkálkodnak, hogy a márciusi kongresszuson a fő baloldali ezoterikussal, Viorel Hrebenciuckal együtt az alakulat döntéshozói testületéből is kipenderítsék azt a pártelnököt, aki képtelen lemosni magáról az Iliescu által rásütött együgyűség bélyegét.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.