2013. január 02., 21:282013. január 02., 21:28
A (majdnem) frissen beiktatott kormány kétségtelenül jelesre vizsgázott a jelképes sofőrvizsgán: még jóformán el sem hangzott a kormányalakítási felkérés, máris kiderült, hogy azt megelőzően már egyezkedtek is róla a magyar érdekképviselettel, amiről mellesleg épp akkortájt tudtuk meg, hogy nem lévén politikai párt, bárhol, bármikor, bárkivel egyezkedhetnek. Kár, hogy nem szögezték ezt le már ’90-ben, kevesebben csodálkoztak volna ezen a politikai „fehérmájúságon”.
De gyorsan túl lett beszélve, mert robbant a következő petárda, az államelnökkel történt éjszakai purparlé. Hogy igen, s hogy nem is annyira. Hogy aláírtak, vagy csak úgy tettek. Hogy közönséges tinta volt-e a tollukban, vagy olyan, ami egy idő után láthatatlanná válik. Ez is lecsengett, nyugodtan tovább lehetett hajtani – szigorúan ügyelve a balláb-szabályra. Jött a legnagyobb attrakció, az osztogató-fosztogató helyadogatás. Szálltak a nevek, mint ősszel a darvak, hol az egyik tört az alakzat élére, hol egy másik. Már-már szakadt a babaruha, mert olyanok is belemarkoltak, akik előszeretettel játszadoznak mások bábuival. Csakhogy azt is elmagyarázták nekünk, hogy ez éppen így van jól, ezért nem dől egyik vagy másik felére a világ, hanem csak hintázik egy kicsit a kerekded talpain, mint a keljfeljancsi, aztán szépen megáll.
És mehet minden tovább, a maga útján. Jelenleg úgy tűnik, hogy megy is. Hogy vannak ugyan hótorlaszok, elzárt utak, jegesedés és hasonló, december második felében nálunk felé kifejezetten szokatlan jelenségek, de a meteorológusok nem ismerik a balláb-szabályt, ők szorgalmasan jelentik mindazt, amit a műholdak mondanak nekik. Például jelentős melegedést! Na végre, milyen régen ácsingóztunk már az ausztrál vagy brazil időjárás után! Ki kell várni, és minden sikerül. Csak a folyton huhogók mondogatják, hogy már nincs olyan irány, ahonnan váratlanul jöhet valami rossz? Már minden irány ki lett két évtized alatt próbálva?! De hátha jön valami jó?! Hogy az kizárt? A folyamatos balláb-szabály miatt? Jól van na, elhiszem!
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok