VEZÉRCIKK – A Román Kupa a Székelyföldön marad! – írta örömittasan Mădălin Guruianu sepsiszentgyörgyi tanácsos, miután szülővárosa női kosárlabdacsapata, a Sepsi-SIC ismételten megnyerte a második legrangosabb hazai viadalt.
2016. február 09., 19:372016. február 09., 19:37
A liberális politikus Facebookon közölt bejegyzésében megköszönte a Brassóban megrendezett torna vendéglátóinak, hogy példamutatóan szurkoltak a fináléban alulmaradó kedvenceiknek – nem úgy, ahogy például Târgoviştén vagy Bukarestben fogadják a Sepsi csapatát „ki az országból...” jellegű rigmusokkal, Románia sűrű éltetésével.
Guruianu azt is megjegyzi, utóbbi ellenfelek drukkerei nem fogják fel, hogy tulajdonképpen nekik is szurkolnak, amikor bőszen Románia nevét éltetik, hisz a Székelyföld szívében található Sepsiszentgyörgy ugyanúgy az ország része, nem azon kívül fekszik.
A városi tanácsos állásfoglalását bizonyára nem övezi majd akkora felhajtás a román médiában, mint mondjuk azt a „megbotránkoztató” tényt, miszerint Szentgyörgyön minden meccs előtt eléneklik a székely himnuszt. A Kovászna, Hargita és Maros megyei románok civil fóruma bizonyára nem kürtöli világgá a román válogatott játékosokat is soraiban tudó csapat sikerét, mert nem passzol a nacionalista, rendre etnikai konfliktust szító diskurzusukba.
Nem passzol, mert a szentgyörgyiek diadala nem szétválaszt, hanem összehoz: egy város, egy régió, a Székelyföld sikere. Így érzik a Guruianuhoz hasonló helyiek, egy olyan közösség, amely nemzetiségi hovatartozástól függetlenül büszkén felvállalja térsége értékeit, és nem a gyökerek eltüntetésén, a történelmi tények átírásán dolgozik.
A közigazgatási törvény szerint a Székelyföld nem létezik, és ezt immár jogerős bírósági döntés is kimondta egy turisztikai egyesület bejegyzését végül ellehetetlenítő perben. Most már tudjuk, hogy például a közigazgatásilag nem létező Bukovinát vagy a közigazgatási egységnek szintén nem tekinthető tengerpartot, hegyvidéket nyugodtan lehet állami támogatással népszerűsíteni, ám a Székelyföldet nem. Csakhogy nincs az a törvény, nincs az a bíróság, amely kitörölhetné, átírhatná az emberek fejében, szívében a szűkebb-tágabb értelemben vett szülőföld fogalmát – azt, amelyre a székelyföldi románok is büszkék.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
szóljon hozzá!