VEZÉRCIKK – Ha a közéleti pályára áhítozó fiataloknak gyorstalpaló tanfolyamot rendeznének a politikai mellébeszélés témakörében, Szabó Ödön parlamenti képviselőnek mindenféleképpen ott a helye.
2016. február 14., 19:272016. február 14., 19:27
Természetesen az előadók oldalán, tudását ugyanis oly mértékben sikerült elmélyítenie a tárgyban, hogy azt tanítani lehet. Az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke közleményében gyűlöletbeszéddel, a magyar közösség megosztásával vádolta azokat a néppárti politikusokat, akik az elmúlt években többször felemelték a szavukat a nagyváradi Ady-központ körüli rendellenességek ellen, az ingatlanpanama jegyeit magában hordozó ügy érintettjeinek elszámoltatását és felelősségre vonását követelve a magyar és a román hatóságoktól egyaránt.
Többek között a Szabóét is, hiszen a politikus annak a Mecénás Alapítványnak az ügyvezető elnöke, amely a 2002-es magyarországi kormányváltás után megkapta az eredetileg a Királyhágómelléki Református Egyházkerületnek kulturális és turisztikai komplexum céljából kiutalt 320 millió forintot. Amelyből mindössze egy konferenciaközpont épült meg a megyeszékhelyen, ám nemrég azt is ledózerolták, miután a projekt kudarcba fulladása nyomán a Mecénás elcserélte az ingatlant egy belvárosi épületre.
„Hol a lé?” – szögezték a kérdést többször is a bihari RMDSZ, valamint az általa működtetett alapítvány vezetőinek. Amire Szabó most azzal „válaszolt”, hogy a bihari néppártosok „gyűlölet beszédet” (sic!) folytatnak, és szerinte különben sem mozgósítja a választásokon a magyarokat a több politikai alakulat. Vagyis amikor az almáról kérdezik, ő a salátáról kezd magyarázni.
Az RMDSZ második bihari embere mintapéldája azoknak a politikusoknak, akik az általa képviselt közösség elleni támadásként láttatják a vele kapcsolatos kritikákat és vádakat. „Engem ütsz? Gyárakat és üzemeket bántasz!” – hangzott a szlogen a kommunizmusban, amelyet Szabó most saját maga védelmére próbál akalmazni. Ha a közösség részéről megfogalmazott kérdésekre nem is hajlandó választ adni, intő jel lehetne számára, hogy alapítványi és megyei RMDSZ-es felettese, Kiss Sándor esetében ez a taktika a korrupcióellenes ügyészségen nagyon nem vált be.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
szóljon hozzá!