2011. április 28., 09:402011. április 28., 09:40
Sőt meg merem kockáztatni: a földrajzi és kulturális értelemben vett Európában is. A gyöngyöspatai véres etnikai öszszecsapás kísérteties hasonlóságot mutat a nemrégiben Alsórákoson lezajlottal, s ha a két eset között van is annyi különbség, hogy mifelénk, Erdélyben semmilyen terepruhás alakulat nem hergelte a cigányokat, a feszültség lényege ugyanaz: a cigányság jelenléte. Pontosabban az, hogy ők hosszú idők óta olyan sajátos normák szerint élnek, amelyek sokszor köszönő viszonyban sincsenek az Európában mára kialakultakkal. Két, párhuzamosan élő társadalomról beszélhetünk tehát, amelyek találkozási pontjai olykor sikertörténetekről – lásd cigány alkotók, előadók, zenészek, művészek, sportolók sorát –, de legtöbbször lappangó feszültségekről és robbanó puskaporos hordókról szólnak.
Nehezen hihető ugyanis, hogy Alsórákoson vagy akár Gyöngyöspatán ide fajul a helyzet, ha a cigányok némelyikének magatartása nem vívja ki a másik fél ellenszenvét, és ugyanolyan nehezen hihető, hogy a helybéli magyar (Alsórákoson részben román) lakosság rend- vagy csendőrséget (Gyöngyöspata esetében utóbbi hiányában valamilyen véderőt) hív, ha önmagát és jószágát biztonságban tudja. Ezt az igen bonyolult helyzetet lovagolja most meg a magyarországi ellenzék, hazug módon olyan fénybe állítva Magyarországot, mintha az a fajelmélet újjáéledésének a bölcsője lenne. Ez azzal együtt elutasítandó, hogy a cigányság testületileg bűnös lenne. Nem fogadható el, hogy a cigányokkal szemben alkalmazott erőszak volna a megoldás, és az sem fogadható el, hogy emezek némelyike népes családokra, éhes szájakra, munkanélküliségre, sanyarú társadalmi helyzetre hivatkozva a máséban vájkál. De javíthat a helyzeten, ha a néven nevezett öntörvényű garázdálkodókat és a magamutogató erőfitogtatókat az arra hivatott intézmények szépen leültetik. A hátsó felükre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!